Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

18 tételeit a tapasztalatokkal kelljen kontrollálnia (modern algebrákban sokszor fordul elő olyan számfogalom, amelynek tulajdonságai nem egyeznek meg a közönséges életben használt számfogalom tulajdonságaival). Egyebekben azonban a speciális matematikai és természettudományos fogalomalkotás között teljes analógia áll fenn. És bár a kettő közül a matematikus eljárásmódja a primär, hiszen az a tudomány „exaktabb", amely közelebb áll a tiszta matematikához, mégis a nagyobb szemléletesség kedvéért választottuk példáinkat a természettudományok köréből. 7. Az exakt tudományok elhelyezése a többi tudományok között a tudományelmélet feladata. Nem célunk itt ezt a feladatot megoldani, elég jelezni, hogy tudományok rendszerének problémája a modern filozófia legvitatottabb kérdései közé tartozik. Az a mikrológia, amely a mai tudományos üzemet jellemzi, annyira elkülöníti a különböző problémák kutatóit, hogy igen nehéz egy olyan magas álláspontra emelkedni, amelyről át lehet tekinteni azt az óriási munkaterületet, amelyen a legkülönbözőbb tudományok művelői foglalkoznak. His/.en a tudományelmélet azért vált ma már úgyszólván külön ldozófiai diszciplínává, mert a vizsgálatoknak ez a régebbi korokkal szemben példátlan szétágazódása már szinte teljesen illuzóriussá teszi a tudomány egységét. Bizonyos, hogy akár módszer, akár tárgy szerint csoportosítjuk is a tudományokat, alig kapunk többet a legjobb esetben is egy praktikus céloknak megfelelő encyklopaedia-szerű rendszernél és mindig fognak akadni tudományágak, amelyek számára a legjobban átgondolt rendszer is Prokustes-ágv lesz. A következőkben megkíséreljük ehelyett az exakt tudományoknak a modern műveltségben elfoglalt helyét kijelölni. A .,művelt" ember megjelölés a műveltségnek minden periódusában föltételezi bizonyos korszerű tudományos ismereteknek a birtokát, lehet minden korban a műveltség „tartalmáról" beszélni. Ez a műveltség-tartalom, amely a „kor színvonalán" való állást biztosítja, természetesen nem esik össze az illető kor tudományos kutatásának egész körével, jellemzi azonban bizonyos érdeklődési irány, amely épen arra a korra ndzve karakterisztikus, és amelynek gyökerei az illető kor szociális berendezésével és történelmi helyzetével vannak összefüggésben. A görög műveltség korában például a filozófiát lehetne ilyennek megjelölni: bármennyire jelentős egyébként a görög matematika vagy a hippokratesi orvostudomány még a görög szellemtörténetben is, ezek mégis exkluzív szakköröknek speciális studiumai voltak. A római korszakban a politikai élet és az impérium-gondolat volt ez a centrum: jellemző, hogy a görög gondolattól annyira függő római művészetnek is a fórumok és a császárpaloták építése adta meg a legtöbb önnállóság kifejtésére alkalmas témáit, szemben az eredeti görög művészet örök problémájával, az idea megvalósításának és az ábrázolásnak tiszta filozófiai problémájával.