Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931
14 nyújt arra, hogy különböző erők között aequivalentiát állapítsunk meg, hogy különböző erőket „nagyságra nézve" összehasonlítsunk, lehetővé teszi tehát, hogy az erőt egy számmal fejezzük ki, hogy az erőviszonyokat matematikai egyenletekbe foglalhassuk. Ez a programmja az exakt módszernek az egész vonalon. Sohasem kérdezzük azt, hogy mi az energia, az elektromosság, vagy akármi más, hanem hogy mennyi. Amikor erre feleletet tudunk adni, kétségkívül megismertük egy bizonyos módon a kérdéses tárgyat. Akit ez a felelet nem elégít ki, aki mindenáron a dolgok úgynevezett lényegét akarja megismerni, az az exakt tudományoknál bizonyára nein kap feleletet a kérdésére. Valószínűleg nincs és nem is lesz felelet erre a kérdésre. Mi az elektromosság? ami létrehozza az elektromos jelenségeket. Exakt leírásuk megtalálható minden ezzel foglalkozó kézikönyvben — e piu non dimandare 5). A természetnek annál a megismerésénél, amelyet az exakt tudományok nyújtanak, nem szabad többet kérdeznünk akkor, amikor a kérdés végső elemzésben irracionális mozzanatokat akarna racionálisokká tenni. Épen az jellemzi az exakt gondolkodást, hogy precízen állapítja meg azt a pontot, ahol ava-f/'q oT? (vai és működését az innenső partra korlátozza — hogy itt nem végez jelentéktelen munkát, arra ma már nem szükséges bizonyítékokat felhozni. Az, ami a „túlsó" parton van — nevezzük azt akár Ding an sich-nek, akár a dolgok metafizikai lényegének — épen az az irracionális mozzanata a létnek, amit racionálisan felfogni akarni nem lehet feladata a racionális gondolkodásnak, egyszerűen azért nem, mert ami „felfoghatatlan", arról nem lehet „fogalmat" alkotni és így az exakt kutatás szempontjából még örülni kell, hogy: . . . eben, wo Begriffe fehlen, Da stellst ein Wort zum rechten Zeit sich ein. Az exakt kutatás célja az, hogy használható leírását adja a vizsgált jelenségnek és az exakt megismerés ezen túl semmit sem akar. Szerencsére ezek között a keretek között is épen elég megismerni való van. Kis. részletigazságok ezek — de igazságok és így méltóak arra, liogy tudomásul vegyük őket. A részletigazságok tisztelete az, amire az exakt kutatásnál szükségünk van, sokszor nagyon aprólékos részletmunka az, .'amit végezni kell annak, akt az exakt kutatás nagy üzemébe beléáll. Eredménye ennek a sok részletmunkának világos kép a rajtunk kívül levő világról, a „természetről" és egyúttal a lehetősége annak, hogy az eredményeket az élet technikai természetű feladataira alkalmazzuk. Az exakt kutatás és a technika között mindig megvan ez a belső kapcsolat. Az exakt kutatás azonban sohasem áll meg a leírásnál, hanem eg^ bizonyos egészen sajátos módon igyekszik arra a kérdésre is megfelelni, r') És többet ne kérdezz. (Dante: Inf.)
