Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1930

6 hetik az emberben, tehát az „új" iskola nem érheti el absztrakt gondolkodásra való tanítás nélkül azt a célját, hogy a növendékek meggyőződésében a szellem fensőbbségét az anyaggal szemben megszilárdítsa. Ami az önálló kutatást illeti, a „régi" iskola sem hagyta ki teljesen módszeréből, csupán szűkebb keretekben alkalmazza. Hiszen az önálló kutatás módszere a középiskolában még nem lehet az általános műveltséghez szükséges ismeretek megszerzésének kizárólagos módszere éppen a lassúsága miatt. Csupán az lehet itt a célja, hogy a növendék a munkájában bizonyos önállóságra, önbizalomra és határozott kritikai érzékre tegyen szert. A szemináriumi módszer igazi helye csak marad a főiskola, ahol az aránylag rövid szorgalmi idő miatt nem is lehet az egész szaktudományos anyagot leadni. De különben sem lehetne ez a cél a tudományok gyorsirányú fejlődése miatt. Ilymódon biztos kezet kell a jelöltnek szereznie az önálló tudományos munkálkodáshoz az illető terrénumon. Említettük, hogy a tanítási módszer helyességénél nagy szerepet játszik annak érdekkeltő ereje. Ebből kitűnik mindazon momentumok jelentősége, amelyek a gyermek érdeklődését fokozzák. Ezen momentumok között van néhány jelentősebb, a többi pedig látszólag jelentéktelen, valójában szintén nagyon fontos ezer apróság. Nagyon fontos apróságok pl. azok a mozzanatok, amelyekkel a tanár a növendékek kedélyét állandó derült nyugalomban tartja. Ez a csendes öröm ugyanis a legalkalmasabb keret az intellektuális munka maximumának az elérésére. Fontos apróságok még azok is, amelyek a növendékeket a szellemi munkában aktivitásra tüzelik: pl. hogy élményeit elmondhatja, hogy kérdezhet, vitatkozhat, kritizálhat. Természetesen mindezt komolyan és a szisztematikus haladásba beillesztve. így fejlődik a növendék önálló kritikai készsége és találékonysága. A jelentősebb érdekkeltő mozzanatok közé tartozik mindenekelőtt a munkaiskola elvének az alkalmazása, amely a konkrété szemléltető módszert kiegészíti lehetőség szerint azzal, hogy a tanuló a gondolkodásával, elképzelésével, találékonyságával, esetleg fizikai cselekményeivel belekapcsolódjék az új ismeretek szerzésébe, s ami még fontosabb, az átélésébe. Ily módon a megtanult anyag nem egy paragrafus, nem egy bekezdés, hanem élmény lesz, igazi élet a szellemileg még fejlődésben lévő növendék számára. Nagyon jelentős még a fiatal lélek számára az érdekkeltés szempontjából, hogy a részletmunkát lépten nyomon a nagy egésznek a perspektívájában lássa, amelynek viszont az értelme, értéke lehetőség szerint igazolva álljon előtte. Nehogy magolván pl. a történelemlecke bekezdéseit megfeledkezzék arról, hogy voltakép az emberiség életét akarja megismerni, hogy ezen keresztül el tudjon igazodni az örökember életének az útvesztőjében. A növendék értelmi életének a megismerése mellett azonban mellőzhetetlen az akarati életének a megismerése és megértése. Hiszen hiába alkalmazzuk a legjobb módszert, amellyel a növendék érdeklődését fel