Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1930

5 lapra tartozik a modern, iskolai higiénének nem közvetlenül a tanítótól, tanártól függő kérdése.) llymódon a növendék megismerése, megértése a Iegközéppontibb jellegű nevelési probléma, amelynek természetes tagozódása: a) a növendék megismerése és megértése általában b) a növendék egyéni megismerése és megértése c) a növendéknek, mint jelenlegi és jövendő szociális lénynek a megismerése és megértése. Nagyon fontos megismerni és megérteni általában a gyermek értelmi és akarati életét. így tudja ugyanis a nevelő a megfelelő tanítási módszert alkalmazni s a fejlődő lélekbe való benyúlás alkalmas pontjait kitapogatni. A „régi" és az „új" iskola egyik különbsége éppen a tanítási módszer kérdésében van. A tipikus „régi" iskola, amilyen talán már egy sincs a valóságban, a) az óvodában a játékos módszert alkalmazza b) elemi fokon a konkrété szemléltető módszert c) középiskolában az absztrakciót, mint tanítási módszert, végül d) a főiskolán az önálló kutatás módszerét. Az „uj" iskola ellenben a) óvodában és elemiben a játékos módszert alkalmazza, b) a középiskola alsó 4 osztályában a konkrété szemléltető módszert, de c) már itt is elkezdi később pedig kizárólagosan érvényre juttatja az önálló kutatás módszerét. Hogy a kettő közül melyik értékesebb, azt az dönti el, hogy melyik tudja jobban felkelteni a gyermek egyébként természetes érdeklődését, vagyis érthetőbbé és így vonzóbbá tenni számára a megtanulandó anyagot. Ebből a szempontból az „új" iskola tagadhatatlanul előnyben van a „régivel" szemben, mert a nehéz absztrakciót teljesen mellőzi. A középiskolás ifjú például alacsonyabb fokon szivesebben veszi a konkrété szemléltető módszert, amely a képzelő tehetségének anyagot tud adni. Annyira húzódozik ugyanis a növendék az absztrakciótól, hogy az ilyen természetű anyagot vagy asszociáció révén valami konkrétummal, többnyire idegenvonatkozású konkrétummal kapcsolja össze, s így jegyzi meg magának vagy pedig a megtanulásnál tisztán a localis memóriára hagyatkozik. Természetesen mindkettő értelmetlen a gyermekre nézve. Éppen azért a „régi" iskola is, mint erre az imént céloztunk, egyre fokozottabban sürgeti a konkrété szemléltető módszert. Ha azonban az „új" iskola teljesen mellőzni akarja a tanításban az absztrakciót, akkor fokozottabb mértékben kell tananyagában a matematikát és a bölcseleti előtanulmányokat előnyben részesítenie, mert elvégre az abszrakt gondolkodáshoz hozzá kell szoknia a növendéknek, mielőtt az önálló kutatás módszerével való ismeretszerzést elkezdené. Elvont gondolkodás nélkül pedig még csak metafizikai érzék sem igen fejlőd-