Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927
26 a mai jugoszlávkirályság elődjét Ulyriáf, mely az osztrák császárságot a tengertől elzárja s megkísérli azt, ami XIV. Lajosnak nagyszerűen sikerült : a magyarság frontbaállítását a Habsburgok ellen. A világháborút bezáró békék is ugyanazon recipe szerint készültek, mert hiszen a cél is ugyanaz volt: Franciaországot Európa vezérállamává tenni s Európa térképét úgy átalakílani, hogy az egészen az új helyzet megdönthetetlen biztosítására szolgáljon, vagyis Európa államai három csoportra osztatlak: 1.) a legyőzöttek, 2.) a semlegesek, amelyek közé kell számítanunk Angliát és Olaszországot, 3.) a békés illetve Franciaország védelmére alakított, vagy megnagyobbított utódállamok, amelyeknek léte a versaillesi és trianoni szerződésekben gyökerezik s sorsuk elválaszthatatlanul össze van kapcsolva védőjük, Franciaország sorsával. Franciaország nélkülök s ők Franciaország nélkül a párisi békékben nyert hatalmi állásukat fenn nem tarthatják. Ezek közé tartozik Belgium, Lengyelország, a jugoszlávkirályság, Csehszlovákia és Románia, amely utóbbiakat véd- és dacszövetségekbe tömörítette kis-entente nevezett alatt, újabb és újabb kölcsönökkel támogatja, amelyeket az illető államok kizárólag hadierejük fejlesztésére és fegyverkezésre fordítanak s így hadikölcsönöknek tekinthetők. Emellett Franciaország is a legnagyobb erőfeszítéssel fegyverkezik állandóan. Hiszen ma már több katonát tart fegyverben, mint tartott a „militarista" német birodalom a háború előtt. Bulgária, de főképen Magyarország fékentartására a kis-enlente t, Németország keletről való bekerítésére Lengyelországot nagyszerűen felépítette s a kis-entente-t a minden képzeletet felülmúló magyar zsákmány, Lengyelországot a Németország rovására oly bőkezűen osztogatott, végtelenül értékes mezőgazdasági és ipari területekkel a kifosztott és megrablott és megalázott országok halálos ellenségévé tette. Köztük a jó szomszédi viszonyt szinte elképzelni is lehetetlen s az új államokhoz kapcsolt magyar és német kisebbségek zsarnoki elnyomása, elemi, a békeszerződésben biztosított jogaiknak semmibevétele nemcsak a politikai ellentéteket táplálják, hanem a faji gyűlöletet is napról-napra mélyítik s a rendszeresebb gazdasági érintkezést és közeledést is leheletlenné leszik; emellett az elnyomó államokat napról-napra jobban elválasztják a mérsékletet és belátást hirdető Angliától és Olaszországtól s mindig erősebb és erősebb kötelékekkel fűzik az engeszlelhetetlenség kockázatos politikai útját járó Franciaországhoz. De ez csak logikus következménye volt annak a ténynek, hogy a különböző célból összeszövetkezett államok szövetkezése a cél elérésének pillanatában elveszti létjogosultságát s ha fenn is marad még egy ideig, ez inkább már csak formai, amelynek lényege, tartalma kiveszett s amelynek helyébe az élet által felvetett és kiszámíthatatlanul felvetődő gazdasági és politikai érdekek előbb-utóbb mélyreható ellentéteket létesíthetnek sőt létesítenek is egész biztosan. A háború tüzében összeforrott entente-államok útjai a győzelem kivívása után napról-napra élesebben válnak el egymástól, bár az ellentétek igazi nagyságát nem