Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927
18 belga harctereket — az európai hatalmak még akkor sem vonták felelősségre a francia népet, nem kívántak tőle elégtételt, jóvátételt a rengeteg emberéletért s a mérhetetlen pusztulásért, amely egész Európát úgyszólván koldusbotra juttatta. Arra az egyedül helyes s az igazságnak megfelelő alapra helyezkedtek ugyanis, hogy Napoleon az általa megteremtett néphadseregre támaszkodva a francia nemzet korlátlan ura volt, amely vélekedhetett bármiképen Napoleon telteiről, de akaratának érvényesítéséről addig szó sem lehetett a nagy katonai diktátorral szemben, mig annak hadserege ép és sértetlen volt. Napoleon hatalma mindaddig meg nem szűnt, mig hadserege Waterloo véres mezején úgyszólván teljesen meg nem semmisült. 1871-ben is csak a szedáni katasztrófa, a hadsereg teljes összeomlása után szabadulhatott a francia nemzet 111. Napoleon'.ól, nyerte vissza szabad lendelkezési jogát s felelős az eseményekért. Monarchisfa államokban az uralkodó a hadra kelt nemzetnek korlátlan ura. A világháborúi befejező párizsi békéknek tanulmányozásával, bírálatával már végzett a világsajtó az arra hivatottak serege, a közgazdászok, a történészek és publicisták. Nehéz évek multak már el azóta, amelyek alkalmasok voltak arra, hogy ne csak papiioson tanulmányozza azokat a bíráló, kutató ész, hanem közvetlen hatásaiban és vonatkozásaiban is megfigyelhesse. Napról-napra láttuk és látjuk a béke szörnyű rendelkezéseinek eleget letl, vagy tenni akaró szerencsétlen államok szörnyű küzdelmeit: láttuk Németországot szinte a megsemmisülés szélén, a legszörnyűbb gazdasági válság örvényében fuldoklani s a társadalmi és állami anarchia küszöbén; Auszlriát a győzők kölcsönnel voltak kénytelenek feltartóztatni a pusztulás biztos útján ; Magyarország egyre feltartóztathatallanabbul közeledett a gazdasági csőd felé s kormánya kijelentette, hogy az államgépezet rövidesen csődöt mond, ha az ország meg nem kapja a külső segítés azon mértékéi, amelyet Ausztria kapott. Ezek a tények minden kommentárnál ékesszólóbban mulatják, hogy a béke intézkedései nemcsak elképzelhetlenül súlyosak, hanem egyenesen keresztülvihete'lenek, meri sokszorosan felülmúlják a szerencsétlen legyőzőit országok teljesítő képességét. Azok az államférfiak, akik a győztes országok képviseletében közreműködlek a szörnyű békepontok létrehozásában s akik az utókor előtt felelősek lesznek mindazon erkölcsi és anyagi nyomorúsá ='ért, a pusztulásért, ami ezen békéből kifolyólag a legyőzött népeket s ezáltal az emberiséget éri, könnyíteni akarnak lelkiismeretükön és javítani szeretnének már a békén, amelyet Nitli ') az emberiség szég> eriének nevez. Az óvatosabb Lloyd George is megrettent már békéjének következményeitől s enyhébb elbánást sürget Németországgal szemben E két államférfiú Pálfordulását látva önkénytelenül is ajkunkra tolulnak e kérdések: Kinek a műve ez a béke? Ereztek-e egyállalában felelősseget, szolidaritást az emberiség egyetemes érdekeivel Nincs béke Európában
