Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1926

7 mindig a megpróbáltatások, a rémes bukásokat követő inség és elhagyatottság kegyetlen óráiban. Megtanít arra, hogy nemzetünk lelkének mélyében nagyszerű képességek szunyadnak, amelyek időnként a történelemben szinte páratlan erőkifejtésre képesítik. Megtanít arra. hogy századok folyamán gyakran zúdultak ránk nagy katasztrófák ! Sokszor megásták már nemzetünk sírját ! Máskor is darabokra szakadt már a magyar föld ! De életben maradtunk! Fentartott bennünket az Isteni Gondviselésbe, nemzetünk küldetésszerű hivatásába vetett hitünk és ez a szent jelszó, amelyért mindenünket áldozni mindig készek voltunk: Neked élni kell óh hon 1 Fenmaradtunk, mert nemzetünknek volt ereje és bátorsága szembeszállni olyan viharokkal, amelyek elől remegve tértek ki a nálunk sokkal erősebbek és hatalmasabbak is s adták fel a reménytelennek látszó küzdelmet. Életben maradtunk, mert nemzetünk csalódhatott mindenkiben és mindenben, de sohasem csalódok akkor, amikor bajaiban Isten segítségétől, önmagától, két erős karjától várta és remélte a szabadulást. Mert nem ringatta magát illúziókban, hanem bátran nézett szembe azzal a rideg valósággal, hogy minden bűnéért kegyetlenül kellett vezekelnie és sohasem a sors kegye, hanem mindig a magyar kar ereje szerezte vissza magyar vér árán, ami elveszelt. Nehéz küzdelmek és megpróbáltatások árján fog nemzetünk hajója most is, mint ezeréves történelmünk folyamén annyiszor, a lét és a nemlét örvényei között hánykolódni, de meg fogjuk találni a szabadulás útját. Ha tengernyi szenvedéssel, ha gyermekeink huló vérével is, de vissza fogjuk szerezni a könnyes, gyászoló Erdélyt, hiszen csatamezői, romjai, sírhalmai, gyönyörű magyar falvai és városai mindörökre hívnak vissza bennünket! Vissza a Dunát: Buda, Mohács s Nándornál elfolyó könnypatakját a magyar honnak I Vissza a szőke Szamos, a Kraszna és a Bodrog vidékét, ahol honfoglaláskori magyarság áll őrt védve a hazát, amint védte ezer éven át Nyugat-Európát és a keresztény civilizációt! Vissza a magyar Csallóközzel együtt Pozsonyt, ahol őseink századokon át a haza felszabadításába vetett törhetetlen hittel koronázták a Habsburgkirályokat ! Vissza Kassát, az un«i hegyeket és beregi dombokat, amelyek látták Rákóczy zászlóit allászállani! Vissza a gyönyörő Délvidékei, ahol Hunyadi, Losonczi és Zrinyi árnyai nyugalmat nem találva bolyonganak s keresik a hazát, amelyért küzdöttek, véreztek és meghaltak s amely az utódok kezén elveszelt! Vissza a magyar haza ősi földjének minden parányi, honfivér által öntözött rögét! Trianonban az erkölcsi világrenden olyan sebeket ütöttek, amelyek be nem hegedhetnek, hanem bosszúért kiáltanak az égre ! Polykratesz- számoszi kényúr, a szerencse túlságos kedvezésétől