Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1922

V

III. f ' Torma Károly. 1882-1922. Súlyos veszteség és fájdalmas gyász érte az iskolai év elején intézetünket szeretett, kedves kartársunk, Torma Károly halálával. Ifjúkori idealizmusával intézetünkben kezdte meg működését 1904-ben s férfikora minden erejét a tanügy lelkes szolgálatára szentelte. Szaktárgyaiban: a természetrajz és földrajzban tanúsított jeles képzettségével, munkaszeretetével és lelkiismeretes buzgóságával az intézet jó hírnevét emelte s finom, gyöngéd lelkülettel nevelt tanítványai lelkében a piarista névnek tisztelő megbecsülést szerzett. Tíz évvel ezelőtt egy római útja alkalmával a viharos tengeren meghűlt és kínzó reumát szerzett, e miatt évről-évre szörnyű gyötrelmeket állott ki, de lelke egyensúlyét egy pillanatra sem vesztette el. Ha panaszos szó jött is ajkára, az nem zúgolódás volt Isten rendelése ellen, hanem a vágyódás szava a munka után, a sóvárgó tettvágy panasza, hogy nem lehet tanítványai között, nem beszélhet nekik a természet csodáiról, a virágokról, az isteni Fölség hirdetőiről. Gyönge szervezetét az iskolai év elején váratlanul tífusz lepte meg, mely két heti szenvedés után szeptember 23-án kioltotta nemes életét. A belvárosi temető halottasházában ravataloztuk fel a Megboldogultat. Impozáns volt az a részvét, mellyel közbecsülésben állott kartársunk lelkiüdvéért mondott requiemen és temetésén Szeged város közönsége megjelent. A gyászszertartás után kedves halottunkat dr. Tihanyi Béla rendtársunk búcsúztatta el mindenkinek szívéből és szívéhez szóló ezen szavakkal: „Testvéreim 1 Csendben közénk lopódzott az ősz és már temet. Bús avart gyűjt a fák alá és sápadt szirmok, pergő levelek temetik a virágos tavasznak, a kalászos nyárnak minden, de minden emlékét. Ám az arcunkon ülő döbbenet nem a halódó természetnek szól, hiszen nyárra ősznek kell következnie, — ez a dolgok rendje — hanem szól ennek a koporsónak, mely. egy derékban tört férfi életet takar. — Temetünk. — Temet a magyar ifjúság: temeti jóságos atyját. Temet egy fölnevelt nemzedék: temeti áldott emlékű mesterét. Temet Kalazanciusnak gyá^zbaborult gárdája: temeti