Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

8 ejtett szót hall. Hangjának kemény akcentusa mögött is látjuk a szeretetet, jóindulatot, a segíteni akarást. Ez a pedagógus szívesen vegyül el a közoktatás virágos kertjének palántái, fejlődésnek indult és idestova bimbóba szökkenő ültetvényei közé. Szívesen, örömmel és szeretettel figyeli fejlődésüket és avatott kézzel vezeti, látja el — helyes és akadálytalan fejlődésük érdekében — irányítással, útmutatással kertészeiket. Ezt a megértő, a gyermekek szeretetétől áthatott pedagógust is ünnepeltük jubileumán főigazgatónkban. Végül köszöntöttük benne azt a férfiút, ki emelkedett helyén is folyton megőrizte a tanári rendhez való tartózandóságának érzetét. Előkelő állása ellenére is folyton éreztük, hogy e rend tagjának érzi magát, hogy közülünk kiemelkedett ugyan, de a velünk való kapcsolatot nemcsak állásának természeténél, hanem főleg munkánk, pályánk, hivatásunk becsülésénél és szereteténél fogva sohasem veszítette el. Ennek tudata és látása jól esett mindnyájunknak. A kerület tanári karai és növendékei jubileuma alkalmával nevére, működése megörökítésére jutalomdíj-alapítványt tettek. Tudjuk, mily jól esett lelkének, hogy neve elmúlása után is állandó kapcsolatban marad a magyaroktatás-és nevelésüggyel, melynek becsületes szolgálatában töltött el egy emberéletet. Azon reményben és szívbeli óhajtással nyújtottuk át neki meghitt ünnepségünk keretében az alapítvány alapítólevelét, hogy a Mindenható kegyelméből még sokáig folytathassa a magyar közoktatás érdekében áldásos munkáját és élvezhesse azt a nagyrabecsülést, tiszteletet és szeretetet, mely iránta a tanári karok részérői jubileuma alkalmával megnyilatkozott. Biró Imre.