Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916
27 Első pillanatra nyilvánvaló, hogy az ilyen mozi-szemléltetés nagyon hosszadalmas, roppant sok időt emészt fel s a tárgyalt anyagnak csak a legkiemelkedőbb részeire szorítkozhatik. Aki így akarná Magyarország földrajzát bemutatni, annak a mostani tanterv szerint évekre lenne szüksége. Másik fogyatkozása az, hogy nem általános szemléltető eszköz ; legalkalmasabb, sőt nélkülözhetetlen a földrajz és természetrajz tanításánál, míg más tárgyaknak csak egyes részeinél jöhet szóba mint olyan segédeszköz, mely valamely nehezen megközelíthető vagy a gyermek lelkétől nagyon távol eső tárgy vagy esemény elképzelését, megvilágítását, megértését megkönnyíti. Rendszeres programmot azonban itt sem találunk. Egy-két ötlet felbukkan itt is, ott is, felhangzik rá a kritika is, de még egy tárgyra vonatkozólag sincs tervszerűen kidolgozva a mozival való szemléltetés. A történelem alsófokú tanításában a történelmi olvasmányok megelevenítését várták a mozitól. 1 Úgy gondolták, hogy valamelyik festői csoportosítás vagy valamely történelmi leírás után megjátszatnak egyes jeleneteket a mozi számára s ezeket a jeleneteket kellő felvilágosítás mellett bemutatják a gyermekeknek a száraz és élvezhetetlen olvasmányok helyett. így Priszkos leírása nyomán pompás képét lehetne adni az Attila udvarában folyó életnek. Készültek is ilyen filmek nagy költséggel, a szakértők megkérdezésével, mégis kitűnt, hogy bár szín és mozgás van bőven, de ha elszakadnak a természettől és a kor és környezet festésére vállalkoznak a felnőttben a legmélységesebb unalmat ébresztik, a gyermek pedig nemcsak hogy történelmet nem tanul, de észre sem veszi azt, még érthetetlenebb előtte, mint a kevésbbé sikerült leírás. Ha a legtökéletesebb rendezés és színjátszás után készülnek is ezek a jelenetek, akkor sem tűnik el a veszély, hogy hibás és művészileg sem kifogástalan képzetek ragadjanak meg a gyermek emlékezetében, mert , a történelmi jelenet már maga erősen nemtörténelmi absztrakció eredménye ; a festő téhát, aki azt lefesti, nem valóságot, hanem képzeleti csoportosítást utánoz, Ezt utánozza — esetleg egy színrendezés utánzatán át — a mozgófelvétel, mely tehát ab ovo fiktiv képnek harmad- vagy negyedfokú utánzását jelenti. Már pedig az ilyen ábrázolás épen azoknak a legalkalmatlanabb, akik legkevésbbé ismerik az igazságot, a valódi képet — vagyis a gyermekeknek." 2 Ugyanezt kell mondani még fokozottabb tiltakozással azokról a kísérletekről, melyek a bibliai történeteket, a görög drámákat vagy a latin vígjátékokat akarták a mozgóképek által megérzékíteni és megkedveltetni. Mindebből világos, hogy ha a mozit mint 1 Toleky József, A történelmi olvasmányok az alsóbb osztályokban. 0. Középisk. Tanáregy. Közlöny 1912. 609—612. 1. a Marót Károly, Filmek ós az alsófokú történelmi olvasmányok. Magyar P aedogogia 1913. 288—292. 1.