Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

26 nem elnyomni és visszafojtani, hanem kifejleszteni és hasznosítani az öröklött tendenciákat, a velünk született képességeket s a figyelmetlenség leküzdésének s a nevelői munka elfecsérlése meggátlásának azért leghathatósabb módja az ösztönszerű érdeklődésre számítani."

1 A mozi tehát a tanár anyagközlő munkájában nagy szolgálatot tehet, mert a többi szemléltető eszközök fölött az az előnye, hogy mozog s objektiven mutat mindent. A szellemi kapcsolatot, melyet máskor a kérdés és felelet tart fenn, megteremti a tanár magyarázata s minthogy a tanulónak be kell számolnia a látottakról, azért öntevékenységre is nevel. Hogyan festene egy ilyen „kinematografiai módszerrel" tartott előadás ? Lemke

2 bemutat egy ilyen minta-leckét, A tárgy : München, Bajorország fővárosa. Előkészítésképen a tanító elmagyarázza, hogy a legtöbb utazó, aki Svájcba, Tirolba vagy Itáliába megy, átutazik Münchenben. Ezt azért teszik az utazók, mert M. csodaszép város. Az Isar partja pompás tájképet nyújt. Azonkívül M. a gyönyörű épületek és nevezetes emlékművek városa is. A legfontosabbak: a Feldherrnhalle, a Bavaria-szobor, a Maximilianeum az Isar mellett, a királyi palota; azután sok szökőkútja is van. Az idegenek, hogy ezeket az érdekességeket láthassák, körutat tesznek a városban s végül a Hofbriiuhausba jutnak, ezt is meg kell nézni, mert M. a söréről világhíres. M. tehát átutazó-állomás, művészi és ipar-város. Legszebb épületeit 1. Lajosnak köszöni, aki a leghíresebb festők műveit muzeumokba gyűjtötte össze. Tőle származik ez a mondás : Aki Münchent nem látta, nem mondhatja, hogy ismeri Németországot. — Ezután következik a képekkel való szemléltetés, még pedig úgy, mintha a tanulók maguk is körutat tennének a városban A képek első leforgatása után a tanár figyelmezteti a tanulókat, hogy még egyszer bemutatja nekik Münchent, jól figyeljék meg, mert a körutazást el kell mesélniök. A vetítés után valóban a beszámolás jön, a tanulók a filmek címei után elmondják megfigyelésük eredményeit. íme egy halovány példa a mozi-módszerrel tartott óráról. Kétségtelen, hogy a mozi alkalmas a szemléltetésre, különösen azért, mert az újabb gépeket úgy alkotják, hogy a fontosabb résznél a forgatás megszüntethető s a mozgó kép egyszerre álló képpé válik. Erre azért van szükség, mert a tanár nem kénytelen a géppel bajlódni s megadhatja közben is a szükséges magyarázatot. Az ilyen magyarázat pedig elengedhetetlen, mert az igazi természethűséggel ábrázolt képeknél a fontosak együtt jelennek meg a mellékesekkel, már pedig a gyermek magyarázat nélkül nem tudná kiválasztani a zavaros egészből az egy fontosat. 1 Pierce I. Fleming cikke a The Pedagogical Seminary 1912. szept. 12. számában (Gyermek, 1912. (VI. óvf.) 2. sz. 92. 1.) - P,Knospe Der Kinematograph im Dienste der Schule. Halle, 1913. 14. s kk. 11.