Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

25 ifjúságnak s ellenőrizze a moziszínházak látogatását." Egyúttal kéri a felterjesztés, hogy a mozik csak 10 óráig tartsanak előadásokat s a gyermekek csak 8 óráig látogathassák ezeket.

3 Az ilyen ifjúsági előadások rendszeresítése azonban csak akkor lenne eredményes, ha minden más mozilátogatás eltiltását vonná maga után. Végül meg kell emlékezni arról a törekvésről, mely a mozit az iskolába is be akarja hozni és sürgeti az iskoláknak vetítőkészülékkel való felszerelését. A törekvés egyik iránya az, hogy a rendes mozielőadások helyett maga az iskola vállalja magára az ilyen előadások rendezését, mert „ha a moziszínházak programmja erkölcsi szempontból egészen kifogástalan is, mégsem bizonyos, hogy használ-e, ami nem árt, sőt valószínű, hogy céltalan, fölösleges az ifjakat olyan szórakoztatásra szoktatni, amely időtöltésnek ugyan elég kellemes, de belső tartalmukat egy parányival se gazdagítja."

2 A cél tehát az, hogy az ifjúság mohó vágyakozását a mozi után kellő korlátok közé szorítsa és hogy felhasználja szellemi látókörük kitágítására s ízlésük fejlesztésére. Ilyen előadásokat rendeztek be pl. a trencséni r. kath és a losonci m. kir. áll. főgimnáziumban ; ez utóbbiban a kisebb diákoknak egy-két tanár vezetése mellett a nagyobb tanulók, a felsőosztályú tanulóknak pedig a tanárok tartották az előadásokat s még a nagyközönség is nagy számmal vett részt bennük. Egy-egy előadás egy álló képsorozatból és a hozzátartozó szövegolvasásból és 3—4 mozgókép bemutatásából állott. Látható, hogy ez az iskolamozi voltaképen az Uránia-előadásoknak elevenebb és fürgébb utánzata s minthogy aránylag nagyon olcsó, minden iskola megvalósíthatná nagyobb áldozatok nélkül. Az azonban még mindig kérdés, hogy lehet-e minden tekintetben kifogástalan képeket szerezni ? De van a törekvésnek egy másik iránya is. A mozi kiváló szemléltető eszköz s közvetlenségével, az életet reprodukáló hűségével nagyon sokat tehet az iskolában a tárgyalt anyag kiegészítésére, elmélyítésére s megelevenítésére. Egy amerikai pedagógus a mozi pedagógiai értékét abban látja, „hogy hatása a spontán figyelmen alapul, már pedig az a feladat, hogy a tanító az ösztönszerű figyelmet keltse fel s így a természettel karöltve haladjon. Ezáltal a tanuló egy nagy, öröklött impetus birtokába helyezi magát, mert az önkéntelen figyelem és az öröklött figyelem potencialitása oly messze felülmúlja a szerzett érdeklődés és az önkéntes figyelem potencialitását, hogy ezt az eszközt nem használni az iskolában, annyi volna, mint a természet legbecsesebb adományát utasítani vissza. Az emberi kulturának célja 1 Orsz. Középisk. Tanáregyesületi Közlöny 1917. (9-10. évf.) 276. 1. 2 Frank István, Az ifjúság mozilátogatása (a nyitrai r. kath. főgimn. ért 1912-1913.) 14. 1.