Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

21 esetre lassankint eltompítja vagy meg is öli reális érzékét, elmossa benne a helyes és helytelen közötti határt, az élet ferde felfogását erősíti meg, mely szerint a pénz, az élvezetek, a gondtalanság legfőbb javaknak tűnnek fel, melyeket minden eszközzel — még a becsület árán is — meg kell szerezni. A gazember, akinek éleselméjüségét és merészségét megcsodálja, a szeretetreméltónak rajzolt házasságtörő szemben a kiállhatatlan férjjel olyan impulzív hatással vannak, melyet meg nem szűntet esetleges bünhődésük sem.

1 A fogalmak megzavarodásával s a torz világszemlélet kialakulásával együtt jár az akarat gyengülése, minden bűnös élet előfeltétele és ezt az iskola nevelése csak ideig-óráig ellensúlyozhatja. A gyermek tudata ugyanis megtelik képekkel, melyek sokáig fel-felkísértenek s ha a nevelésnek sikerül is kiszellőztetni őket onnan, a, tudat alá gyűlnek, lappangva tengődnek, majd a szervezet fejlődésével, a korral s tapasztalatokkal felerősödnek s mint valami láthatatlan ellenségek, visszatartják a nevelés jótékony behatásait. Mert e képek nyomán a szabadság és könnyenélés a legkívánatosabban jelenik meg előttük, míg az iskola szava kötelesség és önfegyelem. S ki tudja, hány esetben kellene erre gondolni, mikor egy-egy fiú, aki öröm és remény volt, egyszerre kifordul önmagából, az iskola koravén, nj űgös, blazirt kamaszává idétlenedik ? A mozierkölcs odajuttatta, hogy a nevelés többé nem férhet hozzá. Érdemes-e ezek után komolyan foglalkozni a mozival s nem a legtanácsosabb-e egyszerűen lezárni a sorompókat az ifjúság előtt ? Nagyon elfogult lenne, aki a mai mozi garázdálkodása és megromlott ízlése miatt ilyen végletes ítéletet hozna. A mozi ma már az emberek nagy tömegének szórakozása s így széles hullámokban önti szét a romlást, tehát társadalmi probléma lett. Ennek a megnyugtató megoldása csak úgy lenne lehetséges, ha a mozi maga keresné a tisztulás útját. Eddig azonban csak támadókkal lehetett találkozni s olyanokkal, akik a legaggodalmasabb pontossággal hordták össze a károkat, melyeket a moziszínház felidéz, de egy-két gondolaton kívül senki sem kísérletté meg, hogy terveket állítson fel, megrajzolja, elméletileg megokolja s praktikus utasításokkal mutassa meg egy vészmentes, tökéletes, hasznos mozi képét. Pedig az tenné a legjobb szolgálatot az ügynek, aki e feladatra vállalkoznék. Bizonyos általános elveket megállapíthatunk itt. Mindenekelőtt a mozinak meg kellene maradnia azokon a lehetőségeken belül, melyeket a természete jelöl ki számára, mert a mozi eltévelyedése akkor kezdődött, mikor a színházat kezdte utánozni, darabokat és színészeket kért tőle kölcsön vagy maga nevelt ilyeneket. Mindkettőnek más és más eszközök állanak rendelkezésére s a mozi 1 A. Tluchor, Crimen iaesae iuventutis. Zeitschrift für Kinderschutz und Jugendfürsorge, Wien, 1910. 155. 1.