Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

4 19 vatásos betörőket, betyárokat vagy szomorú éjszakai lovagokat neveljenek. Ezek a rémes filmek sokkal károsabbak a ponyvaregényeknél, mert a látás közvetlenségével erősebb -hatást gyakorolnak. Az olvasás ugyanis bizonyos elmélyedő processzust kíván, a mozi 10—15 perc alatt a szemek elé koncentrálja azt, amit egy regény csak vaskos kötetben tud előadni. Egészen más a hatás is. Az olvasásnál tetszés szerint szünetet lehet tartani, az olvasottak felett kritikát gyorolni, a benyomásoktól utána gondolással meg lehet szabadulni, a mozidrámák a fájdalomig megrázzák ugyan az idegeket, de nem adnak eszközt a nézőnek, hogy az idegei ellen intézett támadásokat elhárítsa, nem jut hozzá a csendes meggondoláshoz, józan kritikához. Felnőtt ember ki tudja magát szabadítani az átkaroló borzamakból, de a gyermek elzsibbad, rajta él a vásznon s elfelejti a látottak képtelenségeit. Azonkívül kevés gyermeknek van akkora fantáziája, hogy a leírt vagy olvasott dolgokat plasztikusan maga elé állítsa, a mozi ellenben magával ragadja képzeletét : az elsötétített nézőtér, a monoton berregés, az egymásra tóduló jelenetek elfojtanak lelkében minden kritikát s így a mozidarab tartalma a magát akarat nélkül átadó gyermekre végzetes szuggesztióvá lesz. Minden szuggesztió megtapad, ha a kritika alszik, az erős érzelmi felindultság pedig minden kritikát elnyom.

1 így keletkeznek a fiatalkori bűnözések, amilyeneket Hellvig elősorol. A látott gaztettek fascináló hatása kétségtelen. 8 nem szabad figyelmen kívül hagyni az élvezet közösségének momentumát sem : a tömegszuggesztiót, mely a még egészséges lelket is megfosztja józanságától ; együtt dolgoznak mindnyájan a rablókkal s bárki tanúja lehetett, hogy a gonosztevők sikerét szívből megtapsolják. Mit szóljunk a kimondottan szexuális filmekről, melyek mint „művészi filmek" vagy „drámák az életből" cím alatt jönnek forgalomba ? Az erotika ugyan többé-kevésbbé átszövi a többi előadásokat is, de ezekben feltűnőbben, szinte kiabálva érvényesül. A mozi ugyanis, alig hogy kivedlett kezdetlegességének bábállapotából, utánozni kezdte a színházakat a pornográfiában is. Amit Alexander

2 mond a művészetről általában : „a művészet nem ismeri a szemérmet, de csak azért, mert nem ismeri a szemérmetlenséget sem ; mihelyt szemérmes, mert szemérmetlenségre gondol, vagy szemérmetlen, mert meg akarja ölni a szemérmet, kivetkőzik jellegéből," vonatkozhatik művelt és komoly emberekre, de egy serdülő korban lévő ifjú még nem tud ennek a felfogásnak a magaslatára emelkedni ; azután a mozi gondoskodik róla, hogy az érzékiség felizgatása — ha sejtetten is — biztosítva 1 Gaupp i. m. 9. 1. 2 I. m. 31. 1. 2"