Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915
7 nó} \ic eszméjében kifejezésre jutott államgondolat mindenhatósága és a szűkebb hazához való ragaszkodás nemcsak az örökös politikai torzsalkodásokban és emésztő benső harcokban nyilvánul meg, hanem kiütközik a köznevelés berendezésében is. Elég e tekintetben csak egy futó pillantást vetnünk a két vezérállam : Athén és Spárta összetételében és felépítésében ugyan különböző, de alapgondolatában rokon nevelési rendszerére. Mind a kettő hasznavehető, kötelességét békében és háborúban egyforma odaadással teljesítő polgárt akar nevelni. De míg a spártai nevelés teljesen kimerül ennek az egyetlen feladatnak a betöltésében, az athéni a gazdagabb és derűsebb ión világszemléletnek megfelelően jelentékenyen túlmegy rajta. Spártában minden nevelői ténykedés kizárólagos forrása és célja az állam; az egyén csupán eszköz a személytelen államcélok elérésére s amint későbbi életének berendezése, úgy neveltetésének ellenőrzése is az állam jogköréhez tartozik. Ami az államélet szűkre vont határain kívül esik, nem foglalhat helyet a köznevelés feladatai közt sem. Ezen a ponton válnak el az athéni és a spártai nevelés útjai. A kimeríthetetlenül gazdag, a magasabb élvezetek, irodalmi és művészi benyomások iránt rendkívül fogékony attikai szellem a nevelésben sem tűri meg a dór egyoldalúságot. Nem éri be az agorán és a táborban szükséges készségek fejlesztésével, hanem az egyén összes testi és szellemi képességeinek harmonikus tökéletesítésére s a szép és jó eszméjének benső egységbe fűzésére törekszik. Eszménye a xaAoxayaüLa. Az athéni ifjú nemcsak testét edzi, hanem a szellemét is gazdagítja. De a színesebb és több oldalú nevelési programm csak arra szolgál, hogy jobban előkészítsen a közélet sokféle viszonylatára. A költészet, a filozofia és a retorika ujabb meg ujabb oldalról igyekszik megvilágítani és tudatossá tenni a gyermek és ifjú lelkében az állameszme nagyságát, fönségét és mindent túlszárnyaló jelentőségét. 1 A homéroszi költemények naiv világa, Aischylos és Sophokles tragédiáinak megrázó erejű összeütközései, Sokrates és a sophista Protagoras tanításai, 2 Plató magasan szárnyaló utópiái az eszményi állam berendezéséről és polgárainak neveléséről s Aristoteles politikai és ethikai művei épen oly fontos szolgálatokat tesznek az állampolgári nevelésnek, mint maga a közélet, mely varázsával és követésre ingerlő példáival állandóan körülveszi az ifjút. Később a belpolitikai fejlődés egyre erősebben kiütköző demokratikus jellege parancsoló kötelességévé teszi az államnak, hogy az általános műveltség megszerzését, a xuXoxayatiía eszményének 1 Riihlmann P.: Politische Bildung. Ihr Wesen und ihre Bedeutung. Leipzig, 1908. 98. s. k. 1. 2 Franke Th. : Geschichte des Staatsgedankens In Schule u. Erziehung. Leipzig, 1912. 4. 1.
