Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

51 melegebb felkarolásra. Az állampolgári nevelés ügye határozottan sokat nyer fejlesztésével. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a cserkészet soha sem tehető olyan általános, mindenkire kiterjedő nevelő eszközzé, aminő a játék és a testgyakorlás. A legnagyobb pedagógiai hiba s az egész mozgalom eredetiségének és lendületének megbénítása volna, ha bürokratikus formába öltöztetnék s minden iskolában hivatalosan kötelezővé tennék. A hivatalos apparátus és a túlhajtott uniformizálás csak akadályozná erkölcsi és szociális hatásainak érvényesülését. Mint a nevelésben általában, a cserkészet terén is vezető elvnek kell lenni, hogy a legjobb is épen csak hogy elég jó.

1 A cserkészettel kapcsolatban rá kell mutatnunk a szociális nevelésnek még egy újabban örvendetesen kultivált ágára, a tanulmányi kirándulásokra, melyek ügyes vezetés mellett szintén jó szolgálatokat tehetnek az állampolgári nevelés ügyének; mert nemcsak a tágabb értelemben vett szociális erények fejlesztésére adnak alkalmat, hanem lehetővé teszik számos politikai intézmény megismerését is s ezzel szilárdabb reális alapot vetnek az állampolgári ismereteknek. Az állampolgári nevelés eszközei között külön helyet foglal el egy speciális, immár több mint száz esztendős múltra visszatekintő magyar intézmény : az önképzőkör. Bár újabban számos támadást intéztek ellene és sokan szakkörök felállítását sürgették helyette, kétségtelen, hogy az önképzőkör megfelelő irányítás mellett jelentékeny szolgálatokat tehet az értelmi, erkölcsi és szociális nevelés kiegészítésében s ezzel közvetve az állampolgári belátás és érzület megalapozásában. Az iskoláénál szabadabb életével alkalmat ad a tanulók igazi egyéniségének megnyilvánulására, munkára ihlető légkörével kicsalja a hívatásszeretet első csíráit s az önálló dolgozás első szárnypróbálgatásait. Benső berendezésével, demokratikus, köztársasági formájával pedig épen a társadalmi és állami életben legszükségesebb erényeket: a közösség érdekeinek megbecsülését, a bajtársi viszonyt, a kölcsönös megértésre törekvést, haza- és faj szeretet s végül a fellépés és érintkezés formáinak finomodását istápolja. De ez az eszményi cél csak úgy valósul meg, az önképzőkör csak akkor marad múltjához méltó tényezője köznevelésünknek, ha a vezetők és tagok nemes versenyre kelve tartalommal, munkával töltik ki a hagyományos formákat. Nem az önképzőkörök eltörlésére, hanem megreformálására, új életárammal való felfrissítésére van szükség. A cél helyes, de a keretek kissé elavultak s a cél elérésére szolgáló eszközök túlságosan megmereved1 Alleram Gy. : Néhány szó a cserkószmozgalomról. Magy. Közópisk. 1913. évf. 247. s kk. 11. Imre L.: A boy scout mozgalom irányeszmói. Magy. Paedag. 1914. évf. 522. s kk. 11. Sik S.: A cserkészet nevelő értéke. Magy. Középisk 1916. évf. 19. s kk. 11. 4*