Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

45 tanári tekintélyt.

1 Nem tagadható le az sem, hogy az önkormányzat voltaképen a gyermekben élő szociális ösztönök, sőt államalkotó tendenciák pedagógiai értékesítését jelenti s ennyiben természetszerű következése a gyermekpszichológiának. Ha talán némi fentartással is, de igazat kell adnunk Lyttelton angol pedagógusnak: „A gyermek lelkében abban a pillanatban kezdődik meg az önzetlenség története, amelyikben felelős állást bízunk reá."

2 De az elméleti kiindulás és a pedagógiai megokolás helyességének elismerése nem tarthat vissza bennünket attól, hogy rá ne mutassunk a mozgalom hátrányaira, sőt veszélyeire is. Előbb azonban vissza kell útasítanunk egy igazságtalan támadást. Foerster Herbert Spencer tekintélyére hivatkozva azt állítja, hogy a mai iskola a despotikus önkény atmoszférájában neveli a leendő állampolgárokat s olyau egyéneket állít az állam szolgálatába, akik szolgaikig engedelmeskednek, de zsarnok módjára parancsolnak.

8 Ismét olyan állítás, melyet csak a reformátor mindenáron való újításvágya magyaráz meg; sötét színekkel festi meg a jelent, hogy annál jobban szembe tűnjék a napsugaras jövő. Az első szempont, melyet ki kell emelnünk a school city system kritikai mérlegelésénél, hogy hívei aránytalanul túlozzák jelentőségét, amikor az egész iskolai élet középpontjává akarják tenni. Felejtik, hogy az iskolának első sorban mégis a tanítás és az általános emberré nevelés a kötelessége. Nem akarják észrevenni, hogy ehhez az általános célhoz viszonyítva a rend és fegyelem fentartásának megkönnyítését célzó önkormányzat csak csekély töredéke az iskola fentartásának. Szem elől tévesztik azt is, hogy az iskolaállam csak ott és annyiban valósitható meg, ahol és amennyiben a háttérben ott áll a tanári tekintély és szükség esetén segítségére siet a megfeneklett önkormányzati elvnek. És ha még azt is tekintetbe vesszük, hogy a Schulstaat u. n. törvényhozó hatalma és bíráskodó joga csak látszat és porhintés, aligha fogunk olyan nagyfokú hasonlóságot találni az iskola és az állam között, mint a school city pedagógusai látnak.

4 De nemcsak egyetemes pedagógiai szempontból, hanem még az állampolgári nevelés szempontjából is túlbecsülik az önkormányzat jelentőségét. Mert bármily helyesnek és eredménnyel kecsegtetőnek látszik a mozgalom elméleti kiindulása, gyakorlatilag annál nehezebben realizálható a célkitűzése. Az óriási különbséget, mely az igazi állam és az iskolaállam között fennáll, semmiféle mesterkedéssel eltüntetni nem lehet. Akármilyen híven utánozzák az állami élet berendezését, valódi tartalmat és életet nem tudnak a kölcsönvett formába önteni. 1 Foerster i. m. 108. 1. 2 U. o. 106. s k. 1. 3 U. o. 108. s k. 1. 4 Neubauer i m. 40. s. k 1.