Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

41 eredmény érdekében óvatosan kerülnünk kell minden szertelen tálhajtást. Mig Kersehensteiner elsősorban az Arbeitsschule megvalósításától várja az állampolgári nevelés kérdésének gyakorlati megoldását, Foerster és vele számos tekintélyes pedagógus a tanulók önkormányzatának, a school city, Schulstaat, Schulgemeinde intézményeinek juttatja a vezetőszerepet. Arra a magában véve kétségtelenül helyes elvre alapítják okoskodásukat, hogy az állampolgári felelősségérzetre nevelésnek legalkalmasabb eszköze, ha korán felelősséggel járó bizalmi állásba helyezzük a növendékeket és hozzászoktatjuk őket, hogy magokválasztotta bizalmi embereiknek mindenben szigorúan engedelmeskedjenek és a rend fenntartásában tehetségök szerint kezökre járjanak.

1 Maga az eszme angol-szász talajon fakadt. Amerikában és még inkább Angliában századokra visszanyúló előzményei vannak. Foerstert és követőit is elsősorban az angol és amerikai iskolákban szerzett kedvező tapasztalatok indították az önkormányzat, az iskolai alkotmányosság elvének propagálására. A school city system új alapokra kívánja helyezni a tanár és tanítvány, a nevelő és növendék viszonyát. Célja annak a belátásnak megkönnyítése, hogy az emberi közösségek nem állhatnak fenn törvények nélkül s hogy ezen helyeseknek feltételezett törvények csak akkor biztosítják a rendet, ha az engedelmeskedő akaratába befogadást nyertek.

2 Ez okból a külső rend fentartását kiveszi a tanár kezéből és a tanulókéba teszi le. A Schulstaatban ugyanis a tanulók állapítják meg, minő szabályokra van szükség az iskola rendjének megóvására és az esetleges visszaélések meggátlására, vagyis ők gyakorolják a törvényhozó hatalmat. De őket illeti a végrehajtó hatalom is, mert a választott tisztviselőik útján ők gondoskodnak a megszabott rend épségben tartásáról. Sőt amennyiben a törvények megsértésének megítélése is az ő hatáskörükbe tartozik, bírói hatalmat is gyakorolnak.

3 Más szóval a Schulstaat intézményeiben és benső ügyeinek lebonyolításában valóságos kis állam szigorúan demokratikus alapokon nyugvó alkotmánnyal. Az iskolaállamok berendezése az alapelvek azonossága dacára rendkívül változatos. Nemcsak az autonómia terjedelmében, hanem gyakorlásának módjában is igen nagy eltérések észlelhetők közöttük. Egységesen kialakult típusról még csak megközelítőleg sem beszél1 Foerster Fr. W.: Staatsbürgerliche Erziehung. Leipzig

—Berlin, 1914. 105. 1. 2 Kemény F.: A tanulók öntevékenysége és önkormányzata. OKTK XLVI. (1912—13.) évf. 24. 1. 8 Mann W.: Schulstaat und Selbstrogierung der Schüler als Mittel der Willensbildung und des Unterrichts. (Pädag. Magazin, 553.) Langensalza, 1914. 7. s k. 1.