Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

40 nem indokolja az iskola ilyen irányban végzett munkájának lebecsü­lését. Az állameszme Európaszerte észlelhető izmosodása szintén azt mutatja, hogy az iskola eddig sem végzett teljesen meddő munkát a szociális nevelés terén. A túlzás mellett másik alaphibája Kerschensteiner felfogásának, hogy igen szűkre vonja a közös munkának és szociális hatásainak körét. Nem veszi számításba, hogy már a puszta figyelés is erőfeszí­tést és önuralmat igénylő munka, melynek épen úgy megvan a maga nevelő hatása, mint a közösen végzett fizikai kísérletnek. 1 Figyelmen kívül hagyja, hogy az iskolai élet mai berendezésében is ezer és ezer alkalmat kínál a munkaszeretet, kötelességtudás, alaposság, pontosság, fegyelmezettség és a közösségbe való beilleszkedés, szóval mindazon erények ápolására, melyeket ő az Arbeitsgemeinschaft eredményeiül akar feltüntetni. Mert manapság már nem lehet igazságtalanság nélkül állítani, hogy az iskolák merőben Frage- und Antwortspiel-t űznek a hivatalosan előírott tankönyvek anyagával. Csak az elfogultság nem veszi észre az induktív módszer hódítását s a tanuló aktív közreműködésének fokozódását az előadásoknál. Hiszen a tanításnak alig van olyan tere, mely az utóbbi években módszertanilag lénye­gesen nem változott volna. Elég e tekintetben a nyelvtanításban beállott fordulatra s a földrajz- és történettanítás terén még folyamatban levő pedagógiai vitákra gondolnunk, hogy tisztán lássuk a haladást a tökéletesebb, öntudatosabb tudást és mélyebb belátást eredményező módszer felé. Az Arbeitsschule gondolata tehát, nem is szólva gyakorlati kivite­lének nehézségeiről, elméletileg sem tekinthető az állampolgári nevelés kielégítő és egyetlen lehetséges megoldásának. Ami egészséges mag rejtőzik benne, azt már eddig is kiérezte és nevelő munkájával igye­kezett kihámozni a középiskola. Az Arbeitsgemeinschaft eszerint nem jelenti új princípium bevezetését, hanem csupán az eddigi félig tudatos kikezdéseknek egységes szempont alá vonását. Az állampolgári nevelés érdeke megkívánja ezen szempont állandó, sőt fokozódó figyelembe­vételét, de nem indokolja Kerschensteiner túlzásait. Nem új intézmé­nyek létesítésére vagy a középiskola benső életének mélyreható reform­jára van szükség, hanem a tanulók tisztán passzív szerepének lehető korlátozására és aktív közreműködésének a tanítás céljának veszélyez­tetése nélkül elérhető maximumra fokozására. Igyekeznünk kell az Arbeitsschule egészséges alapeszméjét minél szélesebb körben meg­valósítani s ezzel az általános jellemfejlesztés és az állampolgári neve­lés szempontjából értékesíthető erkölcsi kihatásait biztosítani, de az 1 Jahn i. m. 43. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents