Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

88 intézmények, illetőleg új princípiumok bevezetését követeli, melyek egyfelől tágabb teret biztosítanak a tanulók öntevékenységének, másfelől bizonyos fokig az önkormányzat jegyébe állítják az iskola benső életét. Az Arbeitsschule eszméjének Iverschensteiner a legbuzgóbb apostola, míg az angol és amerikai példákra hivatkozó school city-Schulgemeinde­mozgalomnak Foerster a leglelkesebb szószólója. A két kiváló peda­gógus tekintélye és az ügy fontossága indokolttá teszi, hogy behatób­ban foglalkozzunk a kérdéssel s megvizsgáljuk, hogy az állampolgári nevelés érdeke tényleg elkerülhetetlenül szükségessé teszi-e az ön­tevékenység és önkormányzat princípiumának keresztülvitelét a magyar középiskolákban is. Kerschensteiner szerint az államban való élés három alapfeltételen nyugszik : ezek 1. a közös munka a munkafelosztás kísérő jelenségeivel, 2. az egyénnek és tevékenységének beilleszkedési módja egy nagy gazda­sági tervbe és végül 3. a közös önkormányzat az érdekek kiegyenlítésével és az egyén önkéntes meghajolásával a közösségtől elismert tekintély előtt. 1 Már most az állampolgári nevelés érdeke azt kívánja, hogy az iskola a maga életében és munkásságával minél teljesebb mértékben iparkodjék érzékelhetővé tenni ezeket az alapfeltételeket. Azért félre a Buchschule-xal; lépjen helyébe minél előbb az Arbeitsschule, mely a közért való önzetlen munkásságra és felelősségérzetre nevel s a leg­kisebb munkaközösségben is kikerülhetetlen érdekösszeütközések igaz­ságos és méltányos kiegyenlítéssel szociális erényeket fakaszt s foko­zatosan hozzászoktat az iskola ezerszeresen megnagyobbított képmása, az állam viszonyaiba való behelyezkedéshez. Az öntevékenység elvének keresztülhajtására iskolai műhelyeket, laboratoriumokat és iskolakerteket kell berendezni s ezekben foglalkoztatni a tanulókat. 2 Különösen a fizikai és technikai ismeretek elsajátításában kell tág teret biztosítani az Arbeitsschule szempontjainak. A kísérletek elvégzését, illetőleg megismétlését lehetőleg a tanulók közös munkájára kell hagyni, mert a közösen végzett munka mindennél alkalmasabb az erkölcsi önmeg­tagadás erényének felébresztésére. 3 Elméleti fejtegetéseinek megvilágítására példát is hoz fel Ker­schensteiner. Egy 48 tanulóból álló osztályt 12 csoportra oszt fel s az egyik négyes csoportra az ólom fajsúlyának meghatározását bízza. Az egyik tanuló feladata a fizikai mérleg serpenyőjének tartása, a másiké az adatok pontos leolvasása és kiszámítása; a harmadik és negyedik pedig támogatja az előbbi kettőt munkája pontos elvégzésében. Az eredmény meghatározása után a kísérletezők esetleg kétszer-háromszor 1 I. m. 41. 2 U. o. 42. 3 U. o. 91.

Next

/
Thumbnails
Contents