Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

36 álláspontja számára meghódítsa. A lapok — természetesen vannak tiszteletreméltó kivételek is — nem a szó nemes értelmében vett közvélemény hirdetői, hanem a mögöttük álló politikai, gazdasági és más természetű érdekcsoportok szócsövei ; cikkeik nem a nemzeti élet egységét, hanem az egymással ütköző álláspontok sokaságát s a gazdasági és politikai élet szinte áttekinthetetlen szövevényességét tükröztetik vissza. Ilyen viszonyok mellett nem csoda, ha a sajtó jó értelemben vett nevelő, különösen nemzetnevelő hatása egyre jobban törpül. Csekély nevelő ereje miatt nem alkalmas az állampolgári nevelés gondolatának hordozására sem. Hiszen az újságok rendesen nem egyszerűen az igazságról akarnak felvilágosítani, hanem a magok állásfoglalásának egyedüli helyességéről meggyőzni. Vagyis az állampolgári nevelés és az újságolvasás viszonya épen fordítottja annak, amit közönségesen állítani szoktak : az újságolvasás csak arra nézve jár haszonnal és tanúsággal, akinek már kikristályosodott elvei és megállapodott politikai nézetei vannak, de maga elegendő propedeutikus jellegű és objektív értékű anyag hiányában nem nyújt senkinek módot sokoldalú állampolgári ismeret és pártokon meg érdekcsoportokon felülemelkedő állampolgári nevelés szerzésére. Innét van, hogy a modern újságírás veszedelmeinek elhárítására a legalkalmasabb eszközt igen sokan épen az olvasóközönség előzetes gondos és mély ethikai alapokra fektetett állampolgári nevelésében látják.

1 Miután a család csak az alapokat rakja le, a közélet csak bizonyos irányban épít tovább, a sajtó veszedelemnélküli értékesítése pedig már feltételezi a meggyőződések és cselekvési normák valamelyes megállapodottságát, az állampolgári nevelés feladatát érdemileg csak az iskola, a család mellett a legősibb nevelő intézmény oldhatja meg. Csak az iskola építhet tovább a szülői házban megvetett alapon, irányíthatja a gyermek, majd az ifjú belátását, befolyásolhatja erkölcsi érzületét úgy, hogy később legfőbb emberi kötelességnek érezze hazája, nemzete boldogságának előmozdításán való közremunkálást. De hogy ez az eszményi célkitűzés az elérhetetlen magasságok régióiból a megvalósítható realitások világába szálljon le, ahhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az iskola minden változásban az elemitől fel az egyetemig tényleg és tudatosan törekedjék is az állampolgári nevelés fogalmát kitöltő ismeretek és morális feltételek megalapozására. Nem szabad magát kivonnia a közös munka alól a középiskolának sem. Sőt tekintve centrális helyzetét, melyet mint az u. n. általános műveltség közlője és a vezetésre hívatott társadalmi rétegek nevelője a nemzeti műveltség tényezői között elfoglal, még fokozottabb mértékben rajta kell lennie, hogy a nemzetnevelés ezen nagyfontosságú területén is meg' Rühlmann i. m. 85. s kk. 1.