Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

33 a csüggedésre, sőt újabb ösztönzésül kell szolgálnia az állampolgári nevelés fogalmával jelölt értelmi és erkölcsi motívumoknak eleven erővé, elhatározásokat érlelő és tettekre késztő energiává alakítására. Mert ha miénknél szilárdabb alapokon nyugvó államok és homogénebb összetételű társadalmak már a háború előtt szükségét érezték az állampolgári nevelés rendszeresítésének, mennyivel inkább éreznünk kell nekünk a háború alatt és után ? Hiszen a politikai életünket végigszántó diametriális ellentétek, társadalmi és gazdasági életünk súlyos problémái, a nemzeti kérdés bizonytalan hullámzása, a háború alatt felszínre jutott sok visszásság, vezető köreink bizonytalan tapogatózása s egyes szociális rétegek fegyelmezetlensége mind olyan bajok, melyeken csak a következetesen keresztül vitt, nagy koncepciójú állampolgári neveléssel, vagyis az egész társadalom politikai belátásának, szociális kötelességtudásának és szociális kötelességérzetének tudatos fejlesztésével lehet segíteni. Mivel pedig e nagy nevelési feladat súlypontja az iskolára nehezedik, legsürgősebb teendő az iskola egész tevékenységének ezen új nézőponthoz való igazítása. Nem új célok kitűzéséről van itt szó — a nevelés végső céljának lényegében mindig ugyanannak kell maradnia — hanem az eddigi rendszertelen szociálpedagogiai törekvéseknek egy világosan megjelölt és következetesen végigvezetett princípium alá vonásáról. Az állampolgári nevelés nem jelent új tantárgyak felvételét, hanem csupán az eddigiek egyes részeinek némi módosítását és mindenekfölött a növendék szociális belátásának és érzületének minden lehető módon való erősítését. 2