Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

82 De még megdöbbentőbb bizonyítékaival is találkozhattunk a háború folyamán a mélyebb állampolgári belátás hiányának. Az ösztönszerű vagy tudatos egoizmus valóságos orgiákat ült; a háborús konjunktúrákat hiénára emlékeztető mohósággal csak a maga javára igyekezett kiaknázni. Az állam, tehát mindnyájunk közös veszedelme sokakat nem hogy kötelességeik önzetlen és odaadó teljesítésére buzdított volna, ellenkezőleg a legelemibb ethikai követelések lábbal tiprására s önző egyéni érdekeknek kizárólagos célul való felállítására csábított. Míg katonáink az egész világ bámuló elismerésétől kísérve küzdöttek a legkülönbözőbb frontokon s száz csatában véreztek a legnehezebb és legmagasztosabb állampolgári kötelesség teljesítésében, idehaza igen sokan csak alacsony ösztöneik kielégítésére szolgáló alkalomnak tekintették a háborút. Gondoljunk csak gazdasági életünk megbénulására, a tömérdek üzleti spekulációra, a mesterségesen felhajtott árakra s a tehetetlenségünket és társadalmi szervezetlenségünket oly szomorúan bizonyító tűrhetetlen drágaságra. Az állampolgári kötelességtudásnak és az egyéni felelősségérzetnek még teljesebb hiányát mutatják azok a szállítási és élelmezési visszaélések, melyek sok esetben küzdő hőseink életét és egészségét is veszélyeztették s ezzel a küzdelem céljának elérését kockáztatták. Általában elmondhatjuk, hogy társadalmunk viselkedése csak bizonyos vonatkozásokban volt méltó fronton küzdő katonáink elszánt vitézségéhez. Egészében nélkülözte azt a tudatosságot és a végső célnak mindenek fölé helyezését, mely a német háborús társadalmat oly nagyszerűvé teszi. Híjával volt az összefüggések világos felismerésének. Különösen anyagi kérdésekben érezhető tiszta látásának hiánya.

1 A mi társadalmunk nagy része nincsen tudatában annak az igazságnak, hogy a legteljesebb katonai készültség huzamos fenntartásához anyagi és erkölcsi tekintetben az egész nemzet összes gazdasági teljesítő képességének biztosítása szükséges. Mert amint hiányosan felszerelt csapatokkal, ha különben még oly emelkedett szellem hatja is át őket, a modern technika korában lehetetlen tartós győzelmet aratni, ép oly kevéssé számíthat győzelemre katonailag egyenértékű ellenféllel szemben az a nemzet, amelyik nem állítja munkába egész szervező képességét ama hatalmas gazdasági eszközök előteremtésére és célszerű elosztására, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik a fegyverek döntését.

2 A. háborús tapasztalatok szomorú bizonyítványt állítottak ki társadalmunk állampolgári belátásáról és érzületéről. De ez nem lehet ok 1 Friml A.: Az állampolgári nevelés és a háború. A háború és az iskola c, gyűjteményben. Budapest, 1915. 14. 1. 2 Staatsbürgerliche Belehrungen in der Kriegszeit. Herausgg. F. Fach- und Fortbildungsschalen vom kgl. preusz. Landesgevverbeamt. Berlin, 1915. 140. s. k. 1.