Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

82 De még megdöbbentőbb bizonyítékaival is találkozhattunk a háború folyamán a mélyebb állampolgári belátás hiányának. Az ösztön­szerű vagy tudatos egoizmus valóságos orgiákat ült; a háborús konjunktúrákat hiénára emlékeztető mohósággal csak a maga javára igyekezett kiaknázni. Az állam, tehát mindnyájunk közös veszedelme sokakat nem hogy kötelességeik önzetlen és odaadó teljesítésére buz­dított volna, ellenkezőleg a legelemibb ethikai követelések lábbal tiprá­sára s önző egyéni érdekeknek kizárólagos célul való felállítására csábított. Míg katonáink az egész világ bámuló elismerésétől kísérve küzdöttek a legkülönbözőbb frontokon s száz csatában véreztek a leg­nehezebb és legmagasztosabb állampolgári kötelesség teljesítésében, idehaza igen sokan csak alacsony ösztöneik kielégítésére szolgáló alka­lomnak tekintették a háborút. Gondoljunk csak gazdasági életünk megbénulására, a tömérdek üzleti spekulációra, a mesterségesen felhajtott árakra s a tehetetlenségünket és társadalmi szervezet­lenségünket oly szomorúan bizonyító tűrhetetlen drágaságra. Az állam­polgári kötelességtudásnak és az egyéni felelősségérzetnek még teljesebb hiányát mutatják azok a szállítási és élelmezési visszaélések, melyek sok esetben küzdő hőseink életét és egészségét is veszélyez­tették s ezzel a küzdelem céljának elérését kockáztatták. Általában elmondhatjuk, hogy társadalmunk viselkedése csak bizonyos vonatko­zásokban volt méltó fronton küzdő katonáink elszánt vitézségéhez. Egészében nélkülözte azt a tudatosságot és a végső célnak mindenek fölé helyezését, mely a német háborús társadalmat oly nagyszerűvé teszi. Híjával volt az összefüggések világos felismerésének. Különösen anyagi kérdésekben érezhető tiszta látásának hiánya. 1 A mi társadal­munk nagy része nincsen tudatában annak az igazságnak, hogy a legteljesebb katonai készültség huzamos fenntartásához anyagi és erkölcsi tekintetben az egész nemzet összes gazdasági teljesítő képességének biztosítása szükséges. Mert amint hiányosan felszerelt csapatokkal, ha különben még oly emelkedett szellem hatja is át őket, a modern tech­nika korában lehetetlen tartós győzelmet aratni, ép oly kevéssé szá­míthat győzelemre katonailag egyenértékű ellenféllel szemben az a nemzet, amelyik nem állítja munkába egész szervező képességét ama hatalmas gazdasági eszközök előteremtésére és célszerű elosztására, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik a fegyverek döntését. 2 A. háborús tapasztalatok szomorú bizonyítványt állítottak ki tár­sadalmunk állampolgári belátásáról és érzületéről. De ez nem lehet ok 1 Friml A.: Az állampolgári nevelés és a háború. A háború és az iskola c, gyűjteményben. Budapest, 1915. 14. 1. 2 Staatsbürgerliche Belehrungen in der Kriegszeit. Herausgg. F. Fach- und Fortbildungsschalen vom kgl. preusz. Landesgevverbeamt. Berlin, 1915. 140. s. k. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents