Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

25 mélyíttessék és erősíttessék."

1 Más szavakkal, de lényegében ugyanezt a gondolatot fejezi ki Kerschensteiner meghatározása : „Az állampolgári nevelésnek az a feladata, hogy a közösség szolgálatára tanítsa a növendékeket és hozzászoktassa őket, hogy kötelességöket teljesítsék és a közösséget önkéntes beilleszkedés, alárendelés, kölcsönös figyelem és nem ritkán önkéntes személyi áldozatok árán is erkölcsileg gyarapítsák."

2 Bármennyire eltérők tehát az állampolgári nevelésről nyújtott definíciók, abban mind megegyeznek, hogy az új nevelési feladat speciális célja az államéletre vonatkozó ethikai szempontok és elméleti ismeretek fokozottabb előtérbe állítása. Kijegecesedettnek mondható a reális viszonyokkal számot vető pedagogusok véleménye abban is, hogy az állampolgári nevelés nem új nevelési cél, hanem a politikai, gazdasági, nemzeti és szociális nevelés címén eddig rendszertelenül és elszórtan közölt nevelői behatásoknak magasabb színtézis alá vonása, a sokfelé elágazó szociálpedagogiai törekvéseknek az államra, mint természetes középpontra való irányítása. Kétségen felül áll az is, hogy az új nevelési feladat nem önálló és kizárólagos pedagógiai eszmény, hanem csupán egyik részlete az általános jellemképzésnek, mely főleg a közösség részéről támasztott ethikai követeléseknek erőteljesebb kidomborítására van hivatva. Végül egyértelmű meggyőződéssel vallja minden komoly reformátor azt is, hogy az állampolgári nevelés csak abban az esetben felelhet meg rendeltetésének, ha nem mint külön elméleti tárgy vonul be az iskolába, hanem mint vezető elv húzódik végig az egész vezetői tevékenységen s a puszta értelem helyett a lelki és erkölcsi élet egészébe igyekszik leereszteni gyökérszálait. Hogy az így fogalmazott állampolgári nevelés az általános nevelés gazdagodását és mélyebbé válását jelenti, bizonyításra alig szorul. Hiszen egyre jobban szaporodik az okok száma, melyek nemcsak ajánlatossá, hanem egyenesen szükségessé, ma-holnap életszükségletté teszik az államéletre való tudatos előkészítést. Már a mozgalom előzményei, mély történeti rétegekbe lenyúló és folyvást izmosodó gyökerei is azt mutatják, hogy az állampolgári nevelés tényleg meglevő hiányokat van hívatva pótolni. A modern államélet rendkívül bonyolult viszonyai még sokszorosan hatványozzák a történeti áttekintésből vonható érvek bizonyító erejét. Mert a mai állam szerkezete annyira szövevényes és a beleilleszkedés olyan magas követeléseket támaszt az egyénnel szemben, hogy az állampolgári kötelességek ismerete és odaadó teljesítése s benne és általa a közösség boldogulásának előmozdítása rendszeres előkészítés nélkül alig képzelhető. 1 Miklóssy I.: Az állampolgári nevelés szükségessége hazánkban. Magy. Középisk. VII. évf. (1914) 89. 1. * I m. 33. 1.