Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

24 tékenyen megkönnyíti az állampolgári nevelés problémájának fogalmi meghatározását, mert lehetővé teszi, hogy az általános nevelési probléma ismertető jegyeit alkalmazzuk reá. így mindenekelőtt világossá teszi, hogy az állampolgári nevelés nem vonatkozhatik egyik vagy másik tehetségünk kizárólagos fejlesztésére, hanem csakis összes lelki képességeink : értelmünk, érzelmi világunk és akaratunk harmonikus megmunkálásával felelhet meg eszményének.

1 Vagyis a tárgya szerint egységes feladat három szempontból tehető vizsgálat tárgyává: 1. értelmi (az állam lényegének, funkcióinak és berendezésének megértéséhez szükséges ismeretek), 2. érzelmi (a kedélyvilág megnyerése az állam és a nemzet számára) és 3. akarati szempontból (az akarat befolyásolása nevelés és szoktatás útján az állampolgári kötelességek lelkiismeretes teljesítésére).

2 A két utóbbi pont tekintetében meglehetős egyetértés uralkodik a pedagogusok körében ; nehézségek csak az első pont körül merülnek fel. Az államcél meghatározásában lépten-nyomon kibukkanó ellentétek erősen színezik az állampolgárról és az állampolgári nevelésről alkotott nézeteket is. Még számosabbakká válnak a nehézségek, ha az elméletet a gyakorlat terére próbáljuk átvinni, nevezetesen, ha az állampolgári tanítás konkrét tartalmát és kivitelének módját akarjuk közelebbről megjelölni. Ezen és más hasonló benső nehézségek miatt igen bajos a magában véve világos fogalomnak olyan meghatározását adni, mely teljesen kifejezi a benne rejlő tartalmat. A forgalomban levő számos definíció csak abban egyezik, hogy valamennyi az államélet színvonalának emelését és a nemzeti erő fokozását tűzi célul az állampolgári nevelés elé,

8 de már a részletek dolgában igen nagy eltéréseket mutatnak. Egyetértenek abban, hogy az állampolgári nevelésnek magában kell foglalnia mindazt, ami az embert jó állampolgárrá teszi/ de annak megállapításában, hogy minő eszközök és módok szükségesek a jó polgár eszményének megvalósításához, sokfelé ágaznak. A sok között, ha nem is legegyszerűbb, talán legelfogadhatóbb Foerster definíciója : „Az állampolgári nevelés alatt azt a nevelést kell értenünk, amely az egyes embert arra^sarkalja, hogy egyéni érdekeit és meggyőződéseit vagy azokat, melyek szűkebb szociális életköréből fakadnak, állandóan úgy képviselje, hogy a magasabb állami egység és rend ezáltal ne gyengíttessék, hanem ellenkezőleg, 1 Messer i. m. 150. 1. 2 Neubauer F.

: Die höheren Schulen und die staatsbürgerliche Erziehung. Halle. 1911. 17. 1. 3 Krisztics i. h. 735. 1. 4 Vogel (x.

: Die staatsbürgerliche Erziehung an höheren Lehranstalten. München. 1911. 2. 1.