Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

II. Hz állampolgári neuelés fogalma és jelentősége. Az eszme történeti felvillanásaira való utalás világosan mutatja, hogy az állampolgári nevelés sürgetése nem jelszavakkal űzött játék, nem is egyszerű divat, mely születik, virágzik és elhal, hanem az egyetemes fejlődés egyik logikai velejárója, melyet hosszas lappangás után az államok és nemzetek életében végbement nagy átalakulások keltenek újra életre. Az állampolgári nevelés történetileg megokolt szükséglet; nem haladhatunk el mellette közömbösen vagy vállvonogatva, hanem akarva, nem akarva, foglalkoznunk kell vele, állást foglalnunk mellette vagy ellene. De hogy dönteni tudjunk akár az egyik, akár a másik irányban, előbb meg kell kísérleniink a fogalom tartalmának és körének szabatosabb megjelölését és röviden számot kell vetnünk az okokkal, melyek a történeti fejlődés irányával adott benső szükségesség mellett indokolttá teszik a tudatos és rendszeres állampolgári nevelést. Az állampolgári nevelés fogalmi meghatározása nem könnyű feladat. A sok oldalról jövő és sok szempontból történő megvitatásnál természetes túlzások és egyoldalúságok még jobban megnehezítik az eligazodást. Vannak lelkes fanatikusok, kiknek szemében az állampolgári nevelés az egyetlen és legmagasabb nevelési cél. Maga Kerschensteiner, kinek gyakorlati működése és elméleti művei új fejezetet nyitnak az állampolgári nevelés történetében, szintén ennek a túlzó felfogásnak híve. Szerinte az emberi tevékenység legfőbb célja a kultur- és jogállam megvalósítása s azért a nevelésnek sem lehet nemesebb feladata, mint hogy az embert ezen eszmény számára előkészítse.

1 Ez képtelen 1 KerschensUiner Q. : Der Begriff der staatsbürgerlichen Erziehung. III. Aufl. Leipzig—Berlin. 1914. 27. 1. 2*