Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914

86 erőfeszítések súlypontja a Balkánról a Csendes óceán vidékére helyeződik át. A pétervári kahinet azonban előbb biztosítani óhajtja magát az esetleges meglepetések ellen. Ferenc József 1897-iki pétervári látogatása alkalmával a két állam külügyminisztere Goluchowsky és Murawiew a balkáni statusquo megóvására szerződést kötnek, melyet mindkét fél mint protocolle de désinterressement-t kíván tekinteni. A hat évvel utóbb 1903. október 3-án Goluchowsky és Lamsdorf orosz külügyminiszter által készített mürzstegi programm még szembetűnőbb igyekezetet árul el, hogy a két nagyhatalom balkáni érdekeinek súrlódását minél kisebb felületre korlátozza. De a távol kelet megszerzését célzó politika csúfos kudarccal végződik. Oktalan agresszivitásával kihívja a fölkelő nap országának ellenállását, felidézi az orosz-japán háborút, mely valósággal megsemmisítő vereségeket eredményez az északi kolosszus számára. Az 1905. szeptember 5-én kötött portsmouthi béke hosszú időre visszaveti Oroszországot a Csendes óceán körzetéről és arra kényszeríti, hogy a keleten hiába keresett érvényesülési útat újra a százados fejlődés által kijelölt irányban, a Dardanellák felé keresse. A külpolitika súlypontja ismét a Balkánra terelődik, csakhogy most lényegesen kedvezőbb körülmények közt, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Szerbiában 1903. óta a monarchia iránt barátságos Obrenovicsok helyett a kimondottan oroszbarát és nagyszerb Karagyorgyevicsok uralkodnak s teljesen az orosz érdekek égisze alá helyezik a kis állam politikáját. Bulgáriát a keletázsiai vereségek híre szinte közelebb hozza a cári protektorhoz és a gyűlölt Szerbiához. Sőt egyidőre felmerül a vámúnió terve is, mint a két szláv ország szövetkezésének előkészítő étape-ja. Az orosz diplomáciának tehát ezúttal sokkal jobban megerősített bázis áll rendelkezésére balkáni politikája új fejezetének megkezdésére, mint korábban bármikor. Ez pedig annál aggasztóbb jelenség, mivel vele egyidejűleg Anglia belépése a szárazföldi kombinációkba nyugaton is mélyreható változásokat idéz elő az erőviszonyokban. Nagybritannia egész a XX. század kezdő évéig az európai egyensúly fenntartására koncentrálja minden igyekezetét. Tartózkodó állásából akkor lép ki, a splendid isolation elvét akkor adja fel először, mikor 1902-ben Oroszország ázsiai előnyomulásának feltartóztatására megköti az angol-japán szövetséget és közvetve, biztatásai révén felidézi az orosz-japán háborút. Ezzel csaknem egyidejűleg a koloniális érdekek súrlódása miatt éles összeütközésbe kerül az entente másik tagjával, a francia köztársasággal is. Az ellentét annyira kiéleződik, hogy a század fordulóján a francia közvéleményben egyidőre .még a német revanche eszmét is elhomályosítja az angolgyűlölet és az angol flottától való félelem. A helyzet szignatúrája azt mutatja, hogy a fejlődés logikája és az érdekek azonossága a centrális hatalmak szövetségébe vonja Angliát.