Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914

28 elve, a „becsületes alkusz" szerepét adja: azaz iparkodik meggyőzni Oroszországot barátságos érzületéről de ugyanakkor igyekszik lekötelezni Ausztria-Magyarországot is. Salisbury márki és Beaconsfield lord angol delegátusok mellett első sorban az ő nagy tekintélyének tulajdonítható, hogy a kongresszus 1878. június 28-án tartott ülésében Andrássy terjedelmes emlékiratának visszhangjaként megbízást adott AusztriaMagyarországnak Bosznia-Hercegovina megszállására. De bármennyire törekszik Bismarck előzékenynek mutatkozni az orosz igényekkel szemben, a kongresszus eredményei az orosz közvéleményben nagy visszatetszést szülnek. Es joggal. Mert a kongresszus úgyszólván egy vonással keresztülhúzza Oroszország számításait és megfosztja mérhetetlen pénz- és véráldozatok árán kivívott sikereinek minden eredményétől. Gorcsakov herceg, az orosz kancellár, hogy népszerűségét megmentse, azt a nyilt hazugságot dobja a közvéleménybe, hogy a kongresszuson Németország is Oroszország ellenségeihez tartozott s ezzel a német birodalmat állítja oda az orosz sajtó szenvedélyes és kíméletlen támadásainak célpontjául. A két hatalom viszonya napról-napra jobban kiélesedik A közhangulat magával ragadja a cárt is, aki 1879. augusztus 15-én valósággal fenyegető levelet intéz nagybátyjához, I. Vilmos császárhoz. Ugyanakkor a nyugati orosz határon nagy csapatösszevonások történnek s híre jár, hogy az orosz kormány Franciaországot is akcióra akarja birni. És hogy a helyzet még kritikusabb legyen, Bismarck kongeniális munkatársa, Andrássy készül megválni terhes hivatalától. A vaskancellár érzi, hogy elérkezett a cselekvés, a régóta előkészített kettős szövetség megkötésének ideje. 1879. augusztusának végső napjaiban a gasteini találkozón a szerződés lényegét illetőleg megegyezésre jut Andrássyval s miután eloszlatja császári ura utolsó kétségeit, szeptember 24-én formálisan megköti a szövetséget. A kimondottan védelmi célzatú és oroszellenes szövetség aktáját október 4-én írják alá Bécsben. A két nagy államférfi ezzel elérte célját. Egy szövetségben egyesíti a két központi hatalmat s a szövetség, mint a következő évtizedek története megmutatta, legerősebb támasza lett az európai békének. Andrássy ugyan már a szerződés aláírását követő napon benyújtja lemondását, de utódai, Haymerle és Kálnoky mindenben az ő nyomdokain haladnak és a Zweibund viszonyának minél bensőbbé tételét programmjuk sarkalatos pontjának tekintik. Kálnoky külügyminisztersége idején, 1882. májusában nevezetes változáson megy át Bismarck és Andrássy legnagyobb politikai alkotása : Olaszország csatlakozása révén Dreibunddá bővül. A legfiatalabb román nagyhatalom csatlakozása egy alapjellegét tekintve germán szövetséghez, pláne olyan szövetséghez, melynek egyik tényezője legősibb és leggyűlöltebb riválisa Ausztria, nem csekély feltűnést kelt az akkori politikai világban. De elegendő magyarázatát találja Itália sajátos