Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912

32 részeket, az érdekesebb gondolatokat, hogy a jegyzet segítségével az olvasottakat könnyebben visszaidézhessétek. Nagyon helyesen cselekesznek azok is, kik naplót szándékoznak irni. Játszva megtanulhatják azt, ami sok deáknak oly nehéznek lát­szik : a fogalmazást. Persze csak akkor, ha a napló nem olyan közön­séges, mindennapi modorban készül, hogy ekkor vagy akkor keltem, ezt meg azt ebédeltem, jól footballoztam, hanem tanulságos, meg­örökítésre méltó a tárgya. Például utazik valaki közületek, vagy otthon lát valami feljegy­zésre méltó dolgot, vagy jelenséget, azt leírja. Nem kell ám ehhez semmi rendkívüli; elég egy szép tájék, vihar, művészi tárgy stb. Hallotok valami érdekes eseményt, azt elbeszélitek. így megtanultok könnyedén fogalmazni, sőt naplótokba olyan feljegyzések is kerülhetnek, amelyeknek később, nagy korotokban veszitek hasznát. Csak készít­sétek azt teljesen önállóan, eredetiséggel. így megtanultok gondolkodni, megfigyelő képességtek fejlődik. De gondolataitoknak szárnyat a beszéd ad. Próbáljatok azért minél többen a vakáció folyamán szavalni, sajátítsátok el szavalás közben a helyes és szép beszédmódot. Azoknak akarok tehát néhány jó tanácsot, egy kis útbaigazítást adni, akik a szünidő folyamán előadásukat akarják fejleszteni. Össze­foglalom számukra a szavalásra vonatkozó utasításokat, melyekről év közben már megemlékeztünk. Úgy vegyétek azért szavaimat, mintha egy szavalási órán beszél­getnénk. Hogy ennek a látszatát biztosítsam, a többször előforduló dorgálást sem hagyom el. Szemetekre hányom egy gyengéteket: Nem tudtok szépen beszélni, hangsúlyozva olvasni, gyönge az előadástok; kevesen tudnak közületek jól szavalni. Pedig sokat foglalkoztunk ezzel az iskolában. Abban nem volt hiány, hanem részetekről lesz szükség öntudatosabb munkára. Tudom, vannak olyanok köztetek, akikben nincs önbizalom. Sok­szor hallottam évközben: szavalnék, de nem tudok. Ezeknek elmon­dom, mint lett a görög Demoszthenész olyan kiváló szónokká, hogy nevét ma is emlegetik. Majd később olvasni fogtok műveiből s meg­ismeritek, minő bámulatos tehetség volt ebben az emberben, mint tudott beszédével kortársaira hatni. Pedig első fellépése alkalmával kigúnyolták. Azt mondják, hogy gyönge testalkatú, vékony hangú, ügyetlen testtartású fiatalember volt s az r betűt sem tudta jól kiejteni. Nagy kitartással, rendkívüli akaraterővel azonban leszokott hibái­ról. Nyelve alá kavicsot tett s így beszélt fennhangon; kiment a tengerpartra s igyekezett túlkiabálni a hullámok moraját. Rossz szokása volt, hogy egyik vállát beszéd közben rángatta. Hogy elhagyja a nyíl-

Next

/
Thumbnails
Contents