Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1911

I. Fl történettanítás pedagógiai értéke és jelentősége. Mint mindennek, úgy a történettanításnak is megvannak a maga fejlődési fokozatai, melyek nyilvánvalóan bizonyítják, hogy minél világosabbá és öntudatosabbá válik fontossága valamely nemzet vagy korszak közmeggyőződésében, annál előkelőbb helyet foglal el nevelési rendszerében. Az ókor klasszikus népei: a görögök és rómaiak még nem ismerik a benne rejlő nevelő erőt, azért nem is vetnek reá ügyet. A görög nevelés ideálja a xaXoxayadla a test és lélek harmonikus fejlesztése, eszközei a testi erő és ügyesség elsajátítását célzó gimnáziumi s a lélek magasabb igényeit kielégítő irodalmi és zenei nevelés. A görög ifjúnak az Iliás és az Odysseia, a történelmi érzék felébresztésének és ápolásának eme két utolérhetetlen hatású eszköze ugyan a főolvasmánya, melyből bőven meríthet történelmi okulást is, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az eposz még nem valóságos történelem.

1 A római nevelés pedíilg a római jellemnek megfelelően kizárólag gyakorlati célokat szolgál és íd 'görög nevelésben megnyilvánuló kulturális törekvések mellőzésével a jó állampolgárban, a »civis Romanus«-ban megkívántató ismerete

1; elsajátíttatásában látja egyetlen feladatát. Szoros értelemben vett történettanításról a rómaiaknál épp oly kevéssé lehet szó, mint a görögöknél. De ez egyfelől nem is volt lehetséges, másfelől nem is volt szükséges. Nem volt lehetséges, mert az ókor híjával volt a történelmi élet egységes, az író törzsén, nemzetén túlterjedő áttekintésének, 2 de nem is volt szükséges, mert a görög államok és a romai impérium polgár!ai sokkal inkább benne éltek a közéletben, a léptennyomon szembeötlő történeti milieuben, hogysem hiányát érezték volna alkülön történeti oktatásnak. 1 Barcsa I: A történettanítás módszere az új tanterv alapján. Magy. Paed. 1902. évf. 210. 1. 2 Bernheim E: Lehrbuch der hist. Methode. 5—6 A. Leipzig 1908. 70 s. k. 1» Giesswein S : Történetbölcselet és szociológia. Budapest, 1904. 41 1.