Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1911

6í. A középkor pedagógiája, miivel a görög-római műveltség roncsaiból szövődik össze, szintén kevés érzékkel viseltetik a történelem iránt. Az alsófokú iskolák majdnem kizárólag a latin nyelv tanítására összpontosítják minden jgyekezetöket, míg a felsőbbek és az egyetemek 'a; theologian kivül csak a filozofjiával, a jog- és orvostudománnyal és a természettudományok egyes ágaival foglalkoznak. Változás csak a korszak vége felé, a XIV. századtól kezdődőleg áll be. Az egyre nagyobb számban keletkező városi iskolákban az egyetemes keresztény szempont mellett a nemzeti is kezd jelentkezni és e körülmény a nemzeti történelemnek bizonyos mértékig a nevelés körébe vonását eredményezi. 1 Még szembetűnőbb a haladás a XIV. és XV. sz fordulópontján a német birodalom egyes részeiben és Németalföldön működő »közös élet testvérei«.-nél (fratres de communi vita), kiknek tanterve az egyháztörténelem tanulmányozásán kivül felöleli la z összes nevesebb klasszikus történetírók olvastatását és a nemzeti nevelés gondolatának első n yomatékosabb megnyilvánulásaként különös súlyt helyez a német nemzeti történelemre.

2 E magában véve is jelentős tény fontosságát csak emeli, hogy at első német humanisták mind az ő iskoláikból kerülnek ki és az ott magokba szívott szellem hatása alatt egytől-egyig lelkes szószólói lesznek' a történeti oktatásnak. Wiimpheling Jakab (1450—1528.) például, kát kortársai a »Németország nevelője« szép címmel tiszteltek meg, már nemcsak az értelmi ismeretek gyarapítása, hanem az erkölcsi tökéletesítés és a Ih azafias érzület növelése szempontjából is sürgeti, előmozdítására társulatot alapít és megírja a német történelem legelső tankönyvét.

3 A »közös élet testvérei«-vel meginduló pedagógiai áramlat tehát szakít az ó- és középkor a hisztorikus irányával, igazságot szolgáltat a történelemnek, midőn tanítását szerves részévé teszi az iskola munkájának. Az újkort bevezető nagy szellemi mozgalmak : a humanizmus és a reformáció még tudatosabban és nagyobb eréllyel szolgálják az enemű törekvéseket. Hiszen a humanizmusnak minden gyökérszála, mint megannyi történelmi reminiscentia az ókor talajából fakad, a reformáció jogosultságát csak a történelemmel, az eredeti krisztusi kereszténység idők folytán állítólag beállott elfajúlása tényének bebizonyításával tudja igazolni: mindkettőnek a legbensőbb lényegéhez, léte biztosításához tartozik tehát a történeti kutatás és eredményeinek minél szélesebb körökkel való megismertetése. A történetírás értéke egyszerre óriásit emelkedik, hiert a kor legfontosabb, 1 Barcsa i. h. 211. 1. 2 Heinrich A . Methodik des Geschichtsunterrichtes Wien, 1909. 11 1. 3 Acsay A : A humanisták és scholasztikusok küzdelme a XVI. sz. elején. Budapest, 1895. 11 1. Heinrich i. m. 11—12 1.