Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

37 mert hisz meséje teljesen a német regények hatására vall, telve szentimentálizmussal. Többi regényeiben is oktatni akar. Gvadányi Falusi nöfarius-ähan az idegen majmolást gúnyolja. Fazekas Ludas Alatyi-jáb&n a gőgös, kegyetlen földesúr bűnhődik. Kármán Fanni hagyományai~ivdk alapeszméje az, hogyha az érzelem elnyomja az akaratot, bukásba sodorja az ártatlanokat is. Csokonai Dorottyá-jában a nőkhöz nem illő férfiasságot teszi nevetségessé. Kisfaludy Sándor regéiben a régi nemesi, vitézi életet, a hűséges szerelmet s a gonosz cselszövőket festi. Kazinczynak Pályám emlékezete alkalmas iskolai olvasásra, mert belőle e kiváló férfi írói fejlődését tanulhatjuk meg. Vitkovich és Szentmiklósy ezópusi meséket írnak. Berzsenyi költészetében találjuk meg a vitézi érdemeket s a szép horatiusi eszméket. Kölcsey nemes költészetéből legyen elég a Parainesis-re hivatkozni. A nemzeties költészet kiváló képviselőinek, irodalmunk legnagyobb szellemeinek műveiben az élet minden körülményeire találunk magasztos erkölcsi elveket. Kisfaludy Károly legjobb tragédiájának, Iréné-nek alapeszméje az, hogy a gyenge nő ne vállalkozzék erejét meghaladó tettekre. Iréné hazáját akarja megmenteni, de szerelmét nem tudja megtagadni, tehát buknia kell. Stíbor vajdában a kegyetlenség bűnhődése hozza rendbe a megbillent erkölcsi egyensúlyt. Vígjátékaiban az elmaradott falusi gavallért, a házasságra vágyó vénleányt, a léha külföldieskedőt, a túlzó honiasságot, a falusi kupaktanácsot, a tudálékos kántort, a képzelt betegeket, a fösvényt, az áltudósokat, stb. teszi nevetségessé. Követői közül különösen kiemelendő a magyar Ezópus, Fáy András, kinek irodalmi működése határozottan az erkölcsi nemesedés szolgálatában áll. Meséi legjobbak irodalmunkban s még Széchenyiben is ezek ébresztették fel — saját bevallása szerint — a nemzeti reformeszméket. Vígjátékainak egyes alakjaiban ostorozza az erkölcsi félszegséget. Nevelési s reformeszméit lerakja a Bélteky ház c. regényében, de épen e kirívó tendenciája, unalmas elmélkedései s idejét múlt nevelési elvei miatt mellőzhető. Kisfaludy iskolájának másik nagyobb alakja Gaál József. Szirmay llonában egy igaz magyar nemes leány jól sikerült típusát adja, kinek méltó párja Szodoray, a magyar nemes ifjú példányképe. Bogdanu jelleme a jellemtelenség. Türkenfrasztban a kóbor szerencsevadász német katonát gúnyos torzképpé alakítva szerencsésen személyesíti meg. Badacsonyi Lenká-b&n Inginia az önmegadó szelídség s szenvedő báj képe, Hiador meg bátor, igazi középkori lovag. Rajzaiban ő fedezi fel Petőfi előtt az Alföld szépségeit s a betyárromantika is ővele vonul be az irodalomba úgy tüntetvén fel őket mint a bajbakeveredett szegények s utasok jóltevőit, hálás s némileg lovagias üldözött szerencsétleneket. Vígjátékaiban is szerencsés kezű utánzója mesterének. A király Ludason c, vígjátékában a furfangos, szellemes Mátyás és Beatrix mellett