Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910
88 szerepelnek az üres, érzelgős álkirályok, a marcona Kinizsi, a gazdag Fukardi, a korlátolt felfogású Pókhasi, stb. Szerelem és champagnei-h&n a fukar Falusi, a művelt okos Csatáry, az üresfejű, külföldieskedő Szélszaky (Kisfaludy Szélházyjának újabb kiadása) s Dengelegi (egy újabb Mókán) szerepelnek. A közismert nagyhatású Peleskei nótáriusban az elmaradottság komikumát találjuk meg. Ostorozza a zenekórságot, ólmosbotokkal nem adózókat. Bánk bán tragikumából megtanulhatjuk, hogy a lovag védtelen nőt, a törvények őre urát, az erkölcsi törvény megszegése s így bűnhődés nélkül meg nem sértheti s még ártatlanokat is magával ránt. A jellemek mesteri alkotásából tanulhatunk legtöbbet. Gertrud magyargyűlölő, féktelen uralomvágyó, nőietlen, míg ellentéte a megalkuvást nem tűrő tüzes hazafi, Petur. Ottó férfiatlan, gyáva s így ellenszenves, Biberach furfangos, cselszövő. Az előbbi a nemzet testén rágódó erkölcsi, a másik anyagi fekély. Melinda rokonszenves alakja s ártatlansága megnyeri részvétünket. Vörösmarty költészete valóságos bányája az etikai kincseknek, hisz maga a költő is kiváló példája a szerény, jellemes, tudós, vallásos, hazafias embernek. Lantján a legnemesesebb eszmék és érzelmek hangzanak. Király hymnus-abm a királyt az erények példájaként állítja a nemzet elé, Fóti dal-h ban, költészetünk e legszebb dythirambjában, nemes eszmék ihletik, s a fenségességig szárnyaló hangon énekli a nemes szerelmet, barátságot, hazaszeretetet. A merengőhöz c. gyönyörű elmélkedésében azt az eszmét fejezi ki, hogy az emberi szív örök problémája, a boldogság, nem a múlton s a jövőn való ábrándozásban található fel, hanem a jelenben, a valóságban. A Gondolatok a könyvtárban a teljes szabadság lehetetlenségét bizonyítja be. A szegény asszony könyvé-ben a jó anyát rajzolja s a gyermeki szeretet meghatottságával kér áldást nemeslelkű anyjára. Hogy a jótett jutalma az önérzetes ember lelkében van, bemutatja Árvízi hajós-h ban. Legbájosabb alkotásában, elbeszélő költészetünk drágagyöngyében, Szép Ilonká-bw., az ártatlan kedves lány liliomszerű elmúlása ragadja meg szívünket. Igen megfelelő célunknak Volt tanítványaimhoz írt költői levele, melyben az életbe kilépő ifjaknak ad gyönyörű erkölcsi oktatást. Époszaiban ugyan első sorban hazaszeretetre oktat a párducos hadrontó ősök vitéz tetteivel, de személyeik jelleméből erkölcsi eszmék is sugárzanak felénk. Árpád fényes alakja, a nemes s vitéz Ete, az elbizakodott Zalán, a gonosz, vérszomjas, feslett Csorna, bájos alakja Hajna, stb. mind erkölcsi tanulságul szolgálhat a „tehetetlen kor puhaságra serényebb" gyermekeinek. Legkitűnőbb époszának, a Két szomszédvár-n&k tragikuma Sámson Tihamér szertelen bosszúvágya. Akit rabszolgájává akar tenni, az ártatlan Enikő lesz elborúlt lelkének üldöző szelleme. Remek erkölcsi s költői igazságszolgáltatás ! Cserhalom-bm a hazafiúi önfeláldozó szeretet s vitézség