Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

7 használható képeknek s egyéb szemléltető eszközöknek gyűjteményét. A külföldön már mintaszerű irodalmi múzeumok találhatók, míg mi a kezdet kezdetén is alig vagyunk. Alexander Bernát

1 az irodalom művészi szépségeiről s hatásáról értekezik. Endrei Ákos

2 örömmel üdvözli a készülőben lévő új tantervet, mely megadja a módot, hogy a tanulók behatolhassanak a remekírók műveinek részleteibe s betanult ítéletek helyett önálló véleményt sajátíthassanak el. Szól az akadályokról s az irodalmi tanítás felkarolására egy folyóirat megindítását ajánlja. Nósz Gusztáv 1904. okt. 2-án a tanáregyesületnek Székelyudvarhelyt tartott közgyűlésén adott eszméket a magyar nyelv és irodalom sikeresebb tanításához s talán a legszebben fejti ki az irodalmi tanítás célját és előnyeit. Az irodalom e harcosainak sorozatát még kiegészíthetjük: Váradi Antal írt „Irodalomtörténeti oktatásunk reformjáról" és erre reflektál Benedek Albert.

3 Gál Mózes : Az irodalomtörténet tanítása. Bleyer Jakab : Jegyzetek a magyar nyelvi tanításhoz a gimnáziumban.

6 Miklós Elemér: Az irodalomtörténet tanítása a középiskolában.

6 Palágyi Lajos: Hogyan tanítsuk az irodalomtörténetet ?

7 Ujabban a Magyar Középiskola II. évf.-ban jelent meg Zoltvány Irén értekezése „Az irodalomtörténet tanításának módszeré"-ről. Ismerteti a nyolc különféle módszert s arra a következtetésre jut, hogy merev különválásban egy sem alkalmas az irodalomtörténet iskolai előadására, hanem több együttvéve. Az irodalomtörténet tanításánál a többek közt kiemeli az esztétikai, nemzeti, etikai, vallási, egyéni stb. tárgyalást. Ezekben látjuk a tanárság mozgalmát az irodalmi oktatás s nevelés érdekében s elmondhatjuk, hogy a fáradozásnak meg is lett az eredménye, a jó vetés jó aratást adott. Mert habár szoros, modern értelemben vett irodalmi oktatásról csak 1883 óta beszélhetünk, az 1899. s 1903-iki Tanítás terve s Utasítások megadták a módot, hogy a külföldi oktatás mintájára a nemzeti irodalom adja meg közoktatásunk egységét s nyomja rá a faji bélyeget. S ha már ezt így örömmel konstatáljuk, vizsgáljuk a következőkben, mennyiben van helye tanításunk központjában s miként tölti be fontos szerepét. A középiskolai tanítás feladata nem abban van, hogy az egyes tantárgyakat egymástól elszigetelten, mint külön tudományágat közölje a gyermekkel, hanem — mint az 1903. évi Altalános Utasítások jelzik, — „kapcsolatos összhangzó együttességben kívánja felhasználni a nemes 1 Művészi oktatás a középiskolában. Tanáregyl. Közi. 1899. 2 A magyar nyolv és irodalom tanításának segédeszközei. Tanáregyl. Közi. 1902. a Mindkettő Tanáregyl. Közi. XIII. 4 Magyar Paed. VI. 5 Tanáregyl. Közi. XXXVI. 6 Magyar Paed XVI. i Magyar Paed. XVI.