Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

13 Csipkerózsa-szobor, a boszorkány és az ivó leánv a megszólalásig hűek és finom kivitelűek. A porosz katonai dicsőségnek hirdetője: a fegyvertár (Zeughaus) és ennek egy része : a dicsőség csarnoka (Ruhmeshalle), a rokokorenaissance st.il ű épületei között foglal helyet, gazdag szobrászati díszeit Schlüter alkotta, ahol a porosz dicsőség és a franciák gyalázata tárul elénk. A porosz történelem kiválóbb eseményeit, uralkodóit, hadvezérek vitéz tetteit festmények és szobrok hirdetik, ha az ember a történelmet nem ismerné, a porosz dicsőség csarnokában igen könnyen azt hihetné, hogy a porosz csak győzni, a francia pedig csak csatát veszteni tudott. A bejárat fölött négy szó ragyog: bölcsesség, józanság, igazságosság és dicsőség, mint amelyeket a porosz ifjúságnak követnie kell. A porosz uralkodókat látjuk a falfestményeken Frigyes Vilmostól, a választófejedelemtől I. Vilmosig, azután a porosz történelem kiemelkedő s hatásában fontos eseményeit: I. Frigyes megkoronázását(1701). Szilézia hódolatát (1741), a lipcsei (1813) és a waterloi (1815) csataképet. I. Frigyes a királyi koronát szerezte meg a Hohenzoller háznak. Sziléziát Nagy Frigyes rabolta el Ausztriától és boszúból keletkezett a hét éves háború, mely végre is Poroszország győzelmével és Nagy Frigyes dicsőségével végződött. Lipcsénél aratták a szövetségesek Napoleonon az elhatározó diadalt s azután mint a kártyavár hamarosan összedőlt Napoleon minden alkotása. Waterlonál a poroszok az angol sereggel egyesülve győzték le Napoleont, a csata után a diadalmas seregek bevonúlnak Párisba, ahol megkötik a második párisi békét s a németek a franciák részéről történt régebbi meggyaláztatásért súlyos kárpótlást vesznek. Königgrätz (1866), Sedán (1870), Kaiser proclamation (1871. jail. 18.) A dicsőség csarnokának e három képe összefügg a német birodalmi egység s az új német császárság megalakításával. Megteremtői: I. Vilmos porosz király, Moltke, a kitűnő hadvezér, Bismarck, a nagy diplomata és vasakaratú férfiú. „Nem szavakkal és többségi határozatokkal döntik el a kor kérdéseit — mondta egy alkalommal — hanem vérrel és vassal." A hadsereg új szervezetének keresztülvitelével létesíti kitűzött célját. Arról volt szó ugyanis, hogy Ausztria legyen-e az egyesülendő Németország feje vagy Poroszország. A königgrätzi csatában Ausztriát elhatározólag megverik és a vitás kérdést eldöntik, ezzel az északi német szövetség létesült. A francia követek területi követelései miatt kitört háborúban a hadjárat vezérletének lelke Moltke volt s a porosz-német seregek óriási diadalokban verik le a franciákat, Sedánnál az egész hadsereget császárostól fogságba ejtik. Hosszú, elkeseredett harcok után a német