Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

14 nemzeti büszkeség nagy elégtételére bevonulnak Parisba és a versaillesi főhadiszálláson a fejedelmek és követek fényes gyűlésében az északi és déli német államok egyesülésével kimondják a német birodalom megújítását, melynek élére mint császárt I. Vilmos porosz királyt kiáltották ki. A régi német tartományok ekkor visszakerülnek Németországhoz s hadi költség fejében a franciák 5 milliárd frankot fizetnek. A hadisarc maradékát 120 milliót aranyban a spandaui fellegvár Gyula-tornyában őrzik. A fegyvergyűjteményben a sok érdekes hadiemlék között a poroszok büszkeséggel mutogatják Napoleon kalapját, pisztolyait, érdemrendéit, melyeket Belle Alliancenál raboltak el. Igazi önérzettel és nemzeti büszkeséggel léphetnek be a dicsőség csarnokába a poroszok, mert itt minden vitézségről, fényes diadalról beszél s nincsen semmi nyoma a szerencsétlenül vívott csatáknak. A római atyák a szenatusba vezették gyermekeiket, hogy a szónoklatot elsajátítsák és a nyilvánosságot megszokják, a porosz tanítók pedig az egyes iskolák növendékeit vasárnaponkint. felváltva a dicsőség templomába kísérik, hogy még mint gyermekeknek teljék be szivüklelkiik a porosz vitézséggel, a nagy férfiak, hadvezérek vitéz tettein tanuljanak lelkesedni és így váljon belőlük még vitézebb katona, mint elődeikből. Igazán követésre és irigylésre méltó példa!.. . A dicsőség és vitézség templomából útunk a tudományosság csarnokába, a berlini egyetemhez vezet. III. Frigyes Vilmos 1809-ben veti meg alapját és tanárokul a legkiválóbb férfiakat hívja: a két Humboldt-testvért, Hegelt, Schleiermachert, Savignyt, stb. E kiváló férfiak megalapítják az egyetem hírnevét, hallgatóinak száma megnövekedik s ma a párisi után a leglátogatottabb. Az Unter den Linden végén az egyetem épülete előtt a két Humboldt-testvérnek, Sándornak és Vilmosnak márványszobra, valamint Helmholtznak emlékoszlopa áll az épület előtt. Humboldt Vilmos korszakot alkotó nyelvész és esztétikus volt, kinek ösztönzésére veti meg alapját III. Frigyes Vilmos az egyetemnek, öccse Sándor jeles természettudós és utazó, Heimholte jeles fizikus és fiziológus. Az épületet inkább a célszerűség, mint a külső dísz jellemzi. Mindjárt a bejáratnál nagy szabad tér van, ahol az órák végén szokásos szünetek alkalmából a burschok különféle jelvények szerint összeverődve végzik sétájukat, míg a villamos csengetyű be nem szólítja őket a termekbe. Ezek különböző nagyságúak s egyik-másikban karzatok is vannak a hallgatóság részére, aulája rendkívül nagy terjedelmű. A folyosókon önkénytelenül is ráesik az ember szeme a ruhatartókról lecsüngő nagy láncokra, amelyekhez a lakatot az egyetemi hallgatók maguk hozzák és kabátjukat az elcserélgetés vagy jogtalan eltulajdonítás ellen biztosítják. Az egyetem mellett van mind-