Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

48 föld kisajátítása s sokszor furfanggal kellett élni. Láttátok-e valaha — mondá megbízottja — a tulajdonosoknak, hogy a víz a magaslatra felfut'? Vagy láttatok-e hajót szárazon menni ? A válasz tagadó volt. Annak az embernek tehát —• folytatá — nincs rendén az esze. adjátok el tehát a földeteket, mert nemsokára úgy is kiviláglik, hogy az egész dolog őrültség s ez esetben a földet visszakapjátok. A föld kisajátítása után a csatorna elkészítése járt sok nehézségekkel. Sziklákat kellett robbantani, a tavak torkolatánál szabályozó zsilipeket készíteni, a csatorna menetét keresztül vágó folyókat a föld alatt átvezetni. Megtörtént az is. hogy iszapos talajoknál a csatorna, mikor már azt hitték, hogy készen van. egyszerre lesülyedt s az újjáépítés vált szükségessé, s ha ez nem volt lehetséges, kanyarulattal új csatornarészt; csináltak. Kellemes sétával Pláten sírjától Molala városhoz jutottunk s mivel közben hajónk is megérkezett, sietve foglaltunk helyet rajta. Nemsokára elmaradt mögöttünk Motala városa a közelében fekvő Vadstenával. Ez utóbbi Vasa Gusztáv kedves tartózkodási helye volt és itt építette a svédeknek ma is nagy tiszteletben álló sz. Brigitta, a XIV. században a tőle alapított rend számára az első klastromot. A svédek második legnagyobb tava a Vettern-tó. melyet egyenes irányban keresztül szeltünk és Forsviknél bejutottunk a, Göta-csatornának először megépített zsilipjei közé. Az egyenes zsilipek vízmagasságát tekintve, itt van a legnagyobb emelkedés: 3'27 m. Sziklás talajon, merész görbületek között húzódik a csatorna, melyben a kanyarulatoknál a hajó csak úgy képes előre menni, hogy a hajó hátsó részét az elejének irányítása végett kötelekkel erősítik a parthoz. Ez már a nyugati rész csatornája, melyet a szép kerek alakú, szelíd éghajlatú, sziklás talajú Viken-tó lát el vízzel. Időközönkint azonban megesett, hogy nem adott kellő vízmennyiséget s így a csatornában a közlekedés megakadt. Manapság ez az eshetőség már nem következhetik be, mert a Viken-tóval összefolyó Unden-tóból is megszerezte a társaság a vízhasználati jogot és mindig elegendő vízzel láthatják el a csatornát. A vízi műút legszebb és legérdekesebb pontja ezután következett. Hosszú vonalon oly keskeny sziklarepedések között vezette a kormányos a hajót, hogy a sziklás part s hajónk között még egy kisebb csónak sem férne el. Csodálatra méltó dolog, amint Hajsttorptól kezdve a Wenern-tóig tizenkilenc zsilipen lefelé ereszkedik, s csak a kapitány ébersége menti meg, hogy a hajó a zsilipkapunak neki nem fut, ami bizonyára nagy szerencsétlenséggel járna. A csatornának ez a része azért is nevezetes, mert itt teljesítettek szolgálatot a híressé vált Eriksson-testvérek. Gyönyörű reggelre virradtunk a svedeknek legnagyobb s Európának