Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

49 harmadik legnagyobb taván: a Wenern-tón. A remek partalakulású benyúló földnyelv két részre osztja a több kisebb szigetben gazdag tót, a mely különben nehezen hajózható, mert rajta a delej tű valószínűleg a talaj érctartalma miatt, biztos irányt nem mutat. A hajó fedélzetén élvezem a, gyönyörű reggelt. A fölkelő nap sugarait rátűzi a tó sima tükrére, amelyek tündér táncot járva megkapó színt kölcsönöznek a víz csillogó fényének. Szinte sajnáltam. ' hogy a. Wenern-tó déli részén Wenersborglioz közel jutva már csak rövid ideig szemlélhettem a szép természeti tüneményt. Wenersborgnál. mivel épen vasárnap voll-, sok nép gyűlt össze a kikötő partján és svéd viseletök rájuk irányította figyelmünket. Wenersborgnál kezdődik a Trollhätta-csatorna vidéke, amelyen a csatorna kiépítése szintén igen sok nehézségbe ütközött. Ugyanis a Wenern-tóból eredő Göte Alf folyón lielyenkint az erős vízesések a hajóközlekedést lehetetlenné teszik. A Göta Alf alkalmas összekötő vonalnak kínálkozott az Északtenger és a Wenern-tó között, de, hogy nagy nehézségekkel járt a vízesések mellett a csatorna készítése, mutatja az, hogy más megoldásról is gondolkoztak. Felmerült az Északi-tenger partján fekvő Uddevalla és Wenersborg között a csatorna eszméje. Sok akadály után mégis az első terv diadalmaskodott. A Göta Alf első vízesésének kikerülése végett Wenersborgtól nem messze már IX. Károly (f 1611.) idejében létesül az úgynevezett „Karls Graf'-csatorna, amely által a trollhiittani vízesésig eljuthattak, itt azonban a hatalmas vízesés elháríthatatlannak látszó akadályul szolgált. A XVIII. század elején a régi terv ismét fölszinre került. „Polhehn Kristóf a Toppő s a Stainpesfröm vízesések mellett sziklarobbantásokkal csatornát húzatott, amelyen duzzasztók segítségével a hajó átkelhetett volna. Terve volt a, nagy trollhiittani vízesésen felül töltések emelésével a vizet- felfogni s így a vízesés erejét mérsékelni. Eszméjét jeles mérnöktársai is helyeselték s a csatorna kiépítéséhez fogtak. A régi „Karls Graf'-csatornát újjá építvén, legtöbb munkát adott a töltés emelése a flottbergi vízesésnél, de végre öt év alatt mégis elkészült s most már a csatornában a hajó közlekedésre nyitva lett volna az út. Egy napon azonban a mérnökök borzalmas reggelre ébredtek. A töltés át volt szakítva s a fáradságos munka eredményének reménye meghiúsult. A töltést azon rengeteg mennyiségű deszka szakította át, melyet valószínű a környéken lakó parasztok a hegyről csúsztattak a nagy vízesésbe, hogy a csatornát tönkre tegyék s így árúik szállításától el ne essenek. Céljuk sikerült. A régi csatornából ma csak a zsilipek vannak meg, melyeket azonban kapukkal soha sem láttak el. Miután a Göta-csatorna 1832. készen volt, ismét új tervről gon4