Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

STOCKHOLMTÓL GÖTEBORGIG. Vízi műút a Koleti- ós az Északi tenger között. A Södertälje-csatorna. Az első duzzasztó. A nyílt tengoron. A Göta-csatorna. A „Junó" hajó kapitánya. A Götacsatorna vidéke. Platen sírja. A Göta-csatorna nyugati része. A Trollhätta-csatorna, Európa egyik legszebb vízesése Természeti szépségekben gazdag, Európa egyik legszebb és legmerészebb vízi útja köti össze Stockholmot Göteborggal. Megteremtésében a kereskedelmi szempont vezérelte a svédeket, az által ugyanis Svédország közepét átszelték, a tavak között óriási munkával és költséggel csatornákat húzva lehetővé tették a közlekedést a Keleti- és az Északi tenger között. Á terv már régi keletű volt, a XVI. században Brask püspök veti föl először s azóta időközönkiut többször fölmerült, de a nagy nehézségek a csatornák létesítésében s még jobban a számításba vett óriási költségek visszatartották a svédeket a terv kivitelétől. A XVIII. század első felében a törhetetlen akaraterejű Platen Boldizsárnak végre sikerült a régen vajúdó kérdést megoldani. A merész csatorna úton kívül a vidék elragadó szépsége és változatossága és a csatorna mentén a svéd nép életébe s foglalkozásába való betekinthetés csalogatott engem és társaimat a Stockholmtól Göteborgig terjedő hajóútra, mely ötvenkét órát vesz igénybe. A „Junó" nevezetű gőzhajón foglaltunk helyet. A svédek fővárosa, amint a Malar-tón nyugati irányban kisebb-nagyobb szigetek között mind jobban és jobban előre haladtunk, mint valami mesebeli csodás tünemény elveszett szemünk elől. A szép Malar-tó kiszélesedik előttünk s mindkét partján a nyaralótelepek közönsége élénkíti a képet. A történelmi nevezetességű Björkösziget után. amelyen szent Ausgár nyolcszázharminc körül a svédeknek először hirdette az evangéliumot, a Södertalje-csatornába lép hajónk és a szűk csatorna-részen keresztül haladva a stockholmiak legjobban látogatott fürdőhelyét, Södertälje városát érintette. A Malar-tó és a