Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1906

ugyanis, hogy mihez milyen úton kell hozzáférni és hamarosan éles szemmel különbözteti meg az egyes dolgokat. Nyilvánvaló dolgokból ítéli meg a homályosakat, kicsinyekből a nagyokat, közeliekből a távoliakat, részeiből az egészet. Ne indítson meg a beszélő tekintélye s ne azt nézd, hogy ki beszél, hanem azt, hogy mit mond. Ne azt tekintsed, hogy mily soknak, hanem hogy milyeneknek tessél. Olyanra törekedjél, ami elérhető, olyat tanulj, ami megtanulható, s azt óhajtsd, ami a jók szemében óhajtható. Ne helyezkedjél olyan magasabb polcra, melyen megállva remegned, s melyről leszállva esned kell. Akkor hívd segítségül az okos tanácsot, mikor az életszerencse csapong feléd; ilyenkor vagy és állasz sikamlós úton; ne rohanj tehát hanyatthomlok, hanem nézz körül, hová és meddig kell menned. A nagylelkűség. Ha nagylelkűség, más szóval bátorság lakozik lelkedben, bizton, szabadon, remegés nélkül és vígan élhetsz. Nagy jótétemény az az emberi lélekre, ha nem retteg, ha van önbizalma és félelem nélkül várja az élet végét. Ha nagylelkű vagy, sohasem érhet jogos méltatlanság. Ellenségedről ezt mondod: „Nem ártott nekem, csak ártani akaró szándéka volt". Es ha őt hatalmadba kerítetted, a megbocsátás bosszújára gondolj; mert tudnod kell, hogy nagy és nemes dolog ismerni a bocsánatot. Senkit alattomban meg ne támadj, senki ellen se áskálódjál, hanem nyílt sisakkal támadj. Ne intézz támadást, ha nem jelezted, mert csak gyávához illik az ármány és a csel. Bátor vagy, ha a veszélyt sem nem keresed mint vakmerő, sem nem retteged mint félénk; mert a lelket félénkké nem teheti más, mint a bűnös öntudat. A bátorság mérvadója tehát: ha sem nem félénk, sem nem vakmerő az ember. Az önmérséklet vagy önmegtartóztatás vagy mértékletesség. Ha szereted az önmérsékletet, nyesegesd le azt, ami fölösleges és szorítsd szűk körre vágyaidat. Vess számot magaddal: mennyit kíván a természet, nem pedig: mennyit követel a kapzsiság. Ha mértékletes vagy, annyira viheted, hogy magaddal is meg leszesz elégedve ; mert aki maga magának elég, gazdagnak született. Ha a természet szerint élsz, sohasem leszesz szegény. Ha a magadéval nem vagy megelégedve, ha az egész világ ura vagy is, nyomorult, vagy. Ki összhangban van a szegénységgel, gazdag. Nyugodt élet nem juthat osztályrészül annak, ki nagyon törődik aprólékos dolgokkal. Szabj határt vágyadnak és vesd el a báj ingereit. Úgy egyél, hogy gyomrodat meg