Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1901

Mielőtt az olvasmányok szívnemesítő és jellemképző hatására térnénk át, röviden egy mellékesnek látszó körülményre is kiterjeszkedem. A jó könyvet a tanulók az unalom ellen is kitűnő orvosság gyanánt használhatják. Azt szokták mondani, hogy a henyélés, az unatkozás az ördög párnája: a rosszra hajló gyermeket végleg elrontja, a jóra hajlót pedig boldogtalanná teszi. Bölcs körültekintést, komoly megfontolást igénylő dolog tehát a gyermek szabad idejét úgy lefoglalni, hogy abból jusson elég a sétára és a játékra, de maradjon szórakoztató magánolvasmányra is. Szóval mindenre legyen a tanulónak ideje, csak unatkozásra ne legyen ! Itt ugyan nem lehet arra vonatkozólag határozott szabályokat adni, hogy a napnak melyik órájában mivel foglalkozzék ez vagy az a tanuló, hanem a szülők belátásuk szerint a legczélszerűbben oszszák be gyermekeik idejét és a semmittevés helyett kellemesen és hasznosan szórakoztató olvasáshoz szoktassák őket. így megmenthetik a gyermeket az unalomtól és az unalomból származott pajkos csintalankodásoktól. De megmentik a szülök önmagukat is a boszúságtól, melyet unatkozó gyermekeik rosszalkodásukkal okoznának. Szinte szánalom nézni, hogy kisebb betegeskedések után, vagy hosszabb szünetek alatt mint kínozza a gyermeket az unalom, mint henyél vagy vesztegel kedvetlenül, hogy az időt agyonüthesse. Nem pótolhatatlan kár-e, ha az ilyen kedvező alkalmat, melyet egy jó könyv olvastatásával gyümölcsözőleg lehetne értékesíteni, minden haszon nélkül engedjük elmúlni ? Ha egyéb haszna nem volna a magánolvasmánynak, mint az, hogy a gyermeket megmenti az unalomtól, a rossz ősforrásától, már akkor ís érdemes a gyermeknek könyvet adni a kezébe. Visszatérve az olvastatás előnyeire, azt mondhatom, hogy nevelési szempontból a jó ifjúsági olvasmány a legüdvösebb hatással van a gyermek szivére, lelkületére, alakuló jellemére. Az élet változó eseményei közt csak azért található annyi rossz, mert nem látjuk elég tisztán a jót. Ha tisztán és világosan állna előttünk a jó, már szépségével is ellenállhatatlanul vonzana magához. Ezért a hivatott ifjúsági író okos körültekintéssel, az alkalmat és időt jól megválasztva, minden ajtón be-bekopogtat. Egyszer a képzeletet foglalkoztatja,, másszor a szívnek és kedélynek húrjait érinti. Majd szomorúságra és aggodalomra, majd örömre és vidámságra hangolja fiatal olvasójának lelkét. Az érzelmek változatos és gazdag tárházát nyitja meg előtte. Az élet különböző viszonyainak megismerése, a vonzó és visszataszító jellemek rajza, mind hatással vannak reá; ezeknek tanulságai pedig sok keserű tapasztalattól mentik meg élete későbbi folyamán.