Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

épületet, melyen azonban bajos meglátni az egy millió franknyi költséget; a spanyolok egy mór elemekkel vegyes spanyol reneszánsz palotát; csak az oroszoknak nincs itt külön palotájuk, mert attól féltek, hogy az e terület alatt épített alagút esetleg alkalmas búvóhelye leszen a nihilistáknak s a mikor az „atyus" kihallgatást fog adni a palotában, a mint tervezték, majd levegőbe fogják röpíteni. Ausztria egy Mária-Terézia korabeli barokk-stilű épületet nyújtott, míg a mi pavillonunk egyike a legsikerültebb, a legszebb alkotásoknak. Egyéb nemzetek is bemutatkoztak sajátságaikkal, mint a szerbek, bolgárok, románok, finnek, portugálok, perzsák, hollandok, a kínaiak, japánok, mexikóiak, a svájcziak és a franczia gyarmatvilág lakosai. És bármily különböző az izlés és az épületek egész minéműsége, az egész mégis kellemes képet nyújt és egységes tervezés bélyegét hordja magán. Mindezen pavillonok belső tartalmát részletesen megfigyelni hónapokig tartó munka lenne, aránytalanul csekély élvezettel. Az emberi munkának, tudományosságnak, vagy művészetnek azt a gyűjteményét veszi jobban szemügyre kiki, a melyik közelebbről érdekli, vagy közvetlenebbül érinti. Mindegyik pavilion a szépnek és nemesnek egy-egy szentélye, de sehol sincs a műremekeknek annyi kincse és oly ideális tömegbe összehordva; egy pavilion sem hat oly egyetemesen és oly elementáris erővel, mint a Grand Palais, ez a gyönyörűséges palota, a gyönyörűséges alkotások sokaságával. Annak a 48,140.301 embernek emlékében, kik megtekintették a világversenyt, bizonyára ez hagyott legmélyebb nyomokat. Mert itt van a művészi szép; itt lehet megcsodálni; itt lehet megszeretni. Több mint tizenöt állam művésze hordta össze mindazt, amit legszebbnek, legjobbnak, legnagyobbnak tartottak. Több mint ötven terem rejti e kincset. A szemléletet a leírás nem pótolja. Ennyi ezer műről részletesen szólni nem czélom, csupán azokat a művészeket említem föl, kik egyéniségük, tudásuk vagy poétikus erejükkel az illetékes bírálat szemében a legjobbaknak mutatták be magukat. A képzőművészet terén a jelen időkben és csaknem egy százzal visszafelé a vezető szerep Francziaországé. Ez közismeretű tény. A kiállítás még jobban megerősítette az igazságot. Itt találkoznak a legnevesebb festők, a híres romantikus Delacroixtól a jelenkori franczia festők legnagyobbikáig, Puvis de Chavannesig, mint a klasszikai irányú Jugres, Vemet, a reálista Millet, az ideálista Corot, az impresszionista Manet és Bastien Lepage, a tájképfestő Carin és tanítványaik. A szobrászatban az elegánczia, a formatökély, a leleményesség és művészi kivitel jellemzi. Oly remekművek, minőket Barrias, Chapu, Paul Dubois, Lemaire, Rodin mutat be, a szobrászatban is vezetnek. Itália, a régi dicsőségteljes Itália, a legnagyobb festők hazája, itt csak rongyaiban és értéktelen sallangjaiban jelent meg. A modern művészet Itáliában