Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

84 értelmetlen kaoszszá legyen. Tekintsük meg a kiállítás külső szépségeit; emeljük ki a belső tartalom kiválóságait; gyönyörködjünk a speczialitásokban és áldozzunk a mi chauvinizmusunknak, vegyük jobban szemügyre a magyar kiállítást. Az épületek arkitekturája leginkább a barokkstil jellegét mutatja; dekoratív hatásuk meglepő. Szinte vakító fehérségben ragyognak, mintha márvány és czukor volna anyaguk, pedig csak gipszből való összes dekorácziójuk. A főbejárat eredeti alkotás és eredetiségénél fogva szinte idegenszerű. Három nyílású kapu fölött emelkedik három óriási ív s a belőlük alkotott gömbszelet mint kupola helyezkedik el fölöttük. Tetején a „Parisienne" szobra, egy modern párisi nőalak, ki tárt karokkal fogadja a kiállítás látogatóit. Két oldalt két karcsú oszlop, mint obeliszkek. A formák ujak, a díszítések bizarrak, a színek egyesítése, a fehér és kék dominálása szokatlan, de az összhatás meglepő és kellemes. A legsikerültebb alkotás a szépművészetek, a Beaux Arts két palotája. A nagy palotában helyezték el a franczia és idegen nemzetek művészetét, a kisebbik a franczia retrospektiv művészetnek a hajléka. Az első nagy arányaival, óriási oszlopos csarnokával és üvegkupolájával, az utóbbi arányos díszítéseivel és pompás világításával lep meg. A barokkstilnak valóságos utczája az Esplanades des Invalides, a nemzetek iparművészetének utczája. Csupa barokk palota, vakítóan fehér, dúsan aranyozott és falfestményekkel ellátott. Egyik legszebb része a kiállításnak, kedvencz és igen látogatott helye a sétahangversenyeknek. Nemkülönben megragadó épülete a kiállításnak az ünnepélyek csarnoka, melyet óriási kupolája, remek dekorácziói, a szín és forma összhangja a franczia építőművészet remekévé avat. A legjobban látogatott hely azonban a „nemzetek utczája." Czélja, hogy az egyes nemzetek építészetük eredetiségeivel és sajátosságaival mutatkozzanak be. Ezért oly változatos és érdekes ez az utcza. Az olaszok palotája, bár mint épület nem valami szilárd, de igen hatásos. A Márk-templom homlokzatát vették mintául, a doge-palota kapuját kisegítőül és az ablakok gótikus stíljét díszítőül. A törökök palotáját franczia építész tervezte. A török aluszékonyságnak jele ez, midőn minden nemzetnek becsvágya volt, hogy saját művészetét mutassa be. Olyan bizánczi-féle stilt árul cl, bár hatása csekély és hidegen hagy akár az Egyesült-Államok épülete. A belgák a híres oudenaardi gót városháznak utánzatát mutatták be; az angolok egy Erzsébetkorabeli vidéki kastélyt; a norvégek egy lakóház mintáját csakhogy három emelettel és erkélyes homlokzattal, eredetisége és halakból komponált díszítései sok dicséretet szereztek alkotójának; a svédek a saját tipikus faépületjüket; a németek egy reneszánsz házat; a görögök egy ó-keresztény stilű