Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

83 Lutetia Pariziorum ; Klodvig már a frank-törzseknek fővárosává tette a párisi törzsnek ezt a mentővárát. S azóta ez a főváros végigjárta a szenvedések iskoláját, de ez csak megaczélozta életerejét. Ellenség, erőszak meg nem törte. Látta a császárság s a köztársaság bukását egyaránt és osztozott azok dicsőségében és szégyenében. A harmadik köztársaság végre meghozta a békességes haladás és a zavartalan fejlődés korszakát. III. A nemzetek életfája messze századok talajában gyökerezik. Életüknek fázisait a történelem jegyezte föl; művelődésük elemeit, fejlődési fokozatait az arkeológia tartotta fönn. Ujabb időknek hatalmas eszméje, egyetemes törekvése az, hogy megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, ne csak Clio jóvoltából, hanem történelmi fejlődésüknek, művelődésüknek fönnmaradt emlékeiből és modern alkotásaikból. Ezért rendeznek nevezetesebb időfordulópontoknál világversenyt. Ezért rendezett a hatalmas franczia nemzet is a tizenkilenczedik század alkonypirjánál világkiállítást, hogy föltárhassa szép és küzdelmes múltjának emlékeit, bemutassa a szellem és a művészet legremekebb alkotásait; hogy ugyanezt megtehesse minden művelt nemzet, s a hosszú századok nagy tanulságából, a küzdelmes mult ragyogó példáiból és a szép jelen hatalmas alkotásaiból erőt merítsenek a jövőhöz. A párisi világkiállításon a világ összes művelt nemzetei megjelentek. Szépség tekintetében fölülmúlt minden eddig rendezett világversenyt; nagyság tekintetében csak az amerikaiak múlták fölül. Erős megbírálás, sok gáncs, lenézés és gúny szólalt meg ellenében; más részről a magasztalások és elragadtatások dithirambjai hangzottak el felőle a világ négy tája felé. Az igazság mindenha a középúton haladt, de mintha a gáncs serpenyőjét egészen leszorította volna az elismerés súlya. Brennus kardja esett a serpenyőbe, az egyetemes dicséret, a közvélemény elismérésének kardja. Francziáké a dicsőség napja, a többi nemzeté a dicsőség csillagfénye. A francziák már megelőzőleg is négy kiállítást rendeztek, és pedig 1855, 67, 78 és 89-ben, de úgy arányra, mint szépségre nézve az 1900-iki a többieket messze fölülmúlja. Ez a franczia zseninek megtestesülése. Belehelyezték a kiállítást a város közepébe, a mi a legügyesebb gondolatok egyike. Az idegen jóformán egyszerre ismerheti meg mindkettőt. Óriási arányait elképzelheti mindenki, ha azt mondjuk, hogy kiterjedése 112 hektár. A Szajna mindkét partján terül el, melyet egy uj, állandó és művészi tekintetben páratlan híddal kötöttek össze, a 111. Sándor czár híddal. Tartsunk egy kis sorrendet a látnivalókban, nehogy a nagy mennyiség 6*