Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

so helyen áll a világ legnagyobb templomai közt. Huszonegyezer ember kényelmesen elhelyezkedhetik benne, '31'g a sz. Péter tamplomban ötvennégy, a milánóiban harminczkét, a londoni sz. Pál templomban huszonöt és a Sophia templomban huszonháromezer. Páris püspöke 1163-ban tette le az alapkövét III. Sándor pápa jelenlétében. Kiépítése egész a XIV-ik század elejéig tartott. A tornyok teljes kiépítését már elmulasztották, mert biztos jelekből következtetik, hogy azoknak gúlaalakúaknak kellett volna lenniök. Ez a csonka torony-rendszer a templomépítésnél itt mérvadó lett és megkülönböztető jel a német-gót rendszertől. Itt van a hazája a gót stílnek. Itt, Francziaországban keverték a román stilt a gót elemekkel; itt ment át a tiszta gót stilbe, a minek számos emléke maradt fönn. Az uj stil vívmányait örökítették meg ezzel a nagyszerű dómmal, mely stílusnak szépségeit inkább a későbbi rheinisi, kölni és bécsi egyházak mutatják. Igaz, hogy a Notre Dame belső díszítése, szobrászati és festészeti remekei ma már csak alig egy-két részben és romban maradtak fönn, mert a forradalom dúlása ezeket sem kímélte meg, de azért a hatás most is elmaradhatatlan. Kőzéphajóját, mely harmincznégy méternyire emelkedik, két-két oldalhajó kiséri, majd egy kereszthajó szeli. A főhomlokzat díszítése nemes, egyszerű, tiszta és összliangzó. Főékessége a hatalmas üvegrózsa a tizenkét apostol alakjával. Három hatalmas díszkapu vezet a templomba, melyek fölött hosszan elnyúló szobrokkal ékített árkádsor emelkedik. A tornyok bár csonkák, hatvannégy méter magasságra emelkednek; a jobbikban őrzik a tizenhatezer kilogramm súlyú óriási harangot. Mint építészeti szépség, ide sorakozik az ujabbkori Madeleine templom. I. Napoleon Pantheonnak szánta, a franczia hadsereg kizárólagos emlékcsarnokának. Érdekessége és egyúttal szépsége az, hogy az athenei Jupiter templom mintájára építették; óriási szabású korinthi oszlopai valóban klasszikus hatást gyakorolnak. Belseje csak egy nagy hajó, melyet remek bronzkapu zár el a külvilágtól. Páris profán építészeti szépségeiből megemlítjük a Pantheont, melyet „a nemzet nagyjainak emelt a hálás haza" mely Páris védőszentjének, sz. Genovévának sírja fölött épült és sírját rejti magában Rousseau, Voltaire, Victor Hugo, Sadi Carnot és más nemzeti nagyságoknak; megemlítjük a városházát, a Hotel de la Viliét, Európa egyik legszebb s mindenesetre legelső dalszínházát, az Operát, mely negyvenhat millió frankba került; a szerény külsejű, de annál nevezetesebb Sorbonnet, Európa első szervezett egyetemét, melyet 1252-ben Sorbenne kanonok alapított; a luxembourgi palotát, mely háromszázados életéből sokat tudna beszélni azokról, kik úgy éltek benne, mint Olympuson az istenek; a