Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

Hi keleti stilben épült Palais de Trocaderot, a hetvennyoíczadiki kiállítás e fényes emlékét, mely most sem veszített hatásából, akár az Eiffel torony. Művészeti és művelődési szempontból legnagyobb nevezetessége a városnak a Louvre. Mint palota a reneszánsz remeke. Alapja, a régi Louvre, a tizenkettedik század végéről való. — Ekkor csak vadászkastély volt; találkozó helye a farkasvadászoknak. Ezért nevezték akkor Lupare-nak. I. Ferencz kezdte meg annak művészi fölépítését, mit utódai folytattak. Az ő korában a középkori építészet modorossága már eltűnt, az építőművészek saját alkotó szubjektivitásukat viszik be műveikbe, mi által azok mintegy öntudatot nyernek. Ebben a szellemben vezette a Louvre építését a nagy Lescot és megteremtette a remeket, mely „a legfőbb fényűzés arkitekturája" és olyan mű, mely „mint ama pompaszerető kor tökéletes és egyszersmind legnemesebb kifejezése párját ritkítja." Medici Katalin kevesellette a Louvret, még egy hasonló fényű palotát emeltetett, a szomorú emlékű Tuileriákat. Azt a tervet, hogy e kettő egy hosszú csarnokkal összeköttetésben legyen, csak III. Napoleon valósította meg hetvenöt millió frank költségen. A mióta a forradalom XVI. Lajost és családját a Tuileriákból a vérpadra vitte, azóta a Louvre muzeummá lett, a Tuileriák pedig a parvenu császártól kezdve III. Napoleonig és az uj köztársaság koráig nagyon is cserélgették lakóikat. A Louvre tnuzeum valódi kincsháza az egyptomi, görög, római és keleti régiségeknek ; képek, rézmetszetek és szoborműveknek, műtárgyaknak, tengerészet és ethnografiának. Részletes megtekintésük hónapokat venne igénybe. A ki csak végig akarja járni a termeket megállapodás nélkül, az is két órai utat végez. De mégis vannak tárgyak, melyek mellett közönbösen lehetetlen elhaladni s a melyeket nem bir elfelejteni az ember. Ezekről emlékezem meg. Az egyptomi régiségek Egyptom hajdankori kulturáját mutatják be. Nincsenek akkora mennyiségben, mint a britt múzeumban, de azért szép számmal és figyelemreméltó példányokban. Itt van az egyptomi szobrászat remeke, a világhírű „egyptomi imok" szobra. Kora a XXVIII. század K. e. az ötödik vagy hatodik dinasztia uralkodásából. Ülőhelyzetben ábrázolja az Írnokot; előtte tábla. Kicsiny az egész, kis gyermek nagyságú. Teste vörösre, haja feketére festett, szeme üvegből való, színe barna. Csupa élet, csupa élénkség ez a kis szobor. Pedig tudvalevő dolog, hogy az egyptomi szobrászatból épen az élet hiányzik ; szabálylyá lett merevség és szögletesség uralkodnak alkotásaikon. Az irnok szobra rikító kivétel az általános szabály alól. Szinte merényletet követett el az a szerencsés művész, a ki 6