Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899
109 1 Köpesdy Sándor ismertette, ki a kiállítás eme részét szintén nem ismeri el teljesnek, de elég érdekesnek tartja arra nézve, hogy tanulságot merítsünk belőle egy eredményesebb jövőt illetőleg. Ismertetése folyamán egyeseknek, intézeteknek, czégeknek, vállalatoknak stb. megfelelő elismeréssel adózván, a tárgyaknak rendszeres sorozatban való készítését sürgeti, mire nézve megállapítandó, hogy mi való az iskolának, milyen eredetiről vagy sikerült utánzatról veendő fel a minta; melyek kisebbíthetők és melyek készítendők eredeti alakjokban. Ezt szintén egy ministeri bizottság feladatául tűzi ki, mely első sorban arra lesz tekintettel, hogy minden egyes alak jellemző vonásai (tagkidomborodás, arezvonás, hajfonás, ruharedő stb.) tiszták és szigorú pontossággal készültek legyenek. Geréb József dr. „A középiskolai philologia az ezredéves kiállításon." czímü ismertetésében 1 szintén azt konstatálja, hogy habár az eszme e téren az utolsó tiz év alatt népszerűvé lett is, a mennyiben mai nap már a legtöbb gymnasium gyűjtögeti a szemléltető eszközöket, a classicusok tanításánál előtérbe lép a tárgyi érdek, a nagy múzeumok eredeti szobrai gypsmásolatokban sokszorosíttatnak, sikerült photographiák közkézen forognak stb., szóval a szorosabb értelemben vett philologiai múzeum megállapítása is kialakuló félben van, mégis a kifejtett nagy igyekezetet eddig nem követte az óhajtott siker. A végrehajtás alkalmával tűntek fel, úgy mond, a nagy kérdések, hogy mit kell bemutatni, mily egymásutánban és mikor; melyik tanár (philologus, historicus vagy rajztanár) kezelje tulajdonképen a gyűjteményt s hogyan oszszák fel egymás között az anyagot. „Ez az oka, hogy a sok igyekezet mellett vajmi kevés a practicus eredmény; mint mindenütt, úgy itt is tapogatódzás előzi meg a biztos methodust. Mai napság még mindig nagyon eltérők a nézetek az ókori élet bemutatására és mértékére nézve; az egyéni izlés és hajlam joggal követel bizonyos szabadságot, habár bizonyos műemlékeket meg kell ismerni a tanulóknak s e tekintetben a választás nem nagyon nehéz. Athén és Róma, Olympia és Pompeji kincsei, a nagy szobrászok fenmaradt művei, a névtelenek, kik a modern művészetre rendkívül befolyással voltak: ezeket kell az iskolában bemutatni, továbbá az állami, magán és hadi élet műveltségtörténeti emlékeit, meg a hitéleti régiségeket. Már ebből világos, hogy a történelem tanára ép úgy hivatott az ókori élet szemléltetésére, mint a philologus." Megemlíti azután, hogy ha mindjárt kellő fedezet mellett egy gazdag philologiai múzeumot láttunk volna is magunk előtt az ezredéves kiállításon, az még nem a lényeges állapotot tüntette volna fel, a mennyiben nemcsak a boni ipar termékeit, de külföldi taneszközöket, meg dilettáns munkákat is be kellett mutatni. Hermann Nándor két tollrajza közül Athén térképét egészen, Rómáét azonban csak részben tartja sikerültnek; a legi 0. K. T. Kl. XXX. évf. 4 sz.
