Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

tűrhetőbbet Reinhard albumainak illustratiói között látta. Nézete szerint helyesen mellőzték az idétlen rajzú eperjesi képeket s helyettök a sikerült lipcsei Cybulszki-féléket választották. Örömmel tapasztalta, hogy egyes intézetek növendékei rajzaikban classicus tárgyakkal foglalkoztak, hogy láthatott kitűnő photographiákat, melyek eredeti szobrok, nem pedig gypsmásolatok után készültek, hogy Kemény Ferencz dr. és Ekkert Antal sikerült vetítő képei között több philologiai tárgyú is volt. A modellek közül különösen a kaposvári gymnasium tulajdonát képező római házat és görög színházat emeli ki s még mások felemlítése után kívánatosnak tartja, „hogy gymnasiumaink mindenütt foglalkoztassák ilyen és hasonló modellek készítésével növendékeiket Végre felemlíti a nagy faliszekrényben kiállított illustrált műveket és más philologiai tárgyú dolgokat; felsorolja a budapesti állami és elemi isk. tanítóképző gypsöntő műhelyében philologiai múzeumok számára megrendelhető tárgyakat, miközben ő is figyelmeztet, hogy az eredeti szobrok csakis eredeti nagyságukban hatnak igazán, azért két-három eredeti nagyságú gypsmásolattal sokkal inkább elérhető a kitűzött czél, mert ígv kevésbbé teszszük ki magunkat annak a veszélynek, hogy az apróbb másolatokat játékszernek tekintse az ifjúság. Míg Kovalik János dr.-nak különben is csak közvetve idevágó dolgozata

1 azon kijelentése mellett, hogy a classicusok olvasásánál a realismus érvényesítendő, tapasztalati tények helyett inkább csak theoreticus elveket hangoztat: addig közvetlenebbül szól a dologhoz Moravszky Ferencz „A philologiai múzeumok újabb berendezési módjáról." czímü értekezésében.

2 Midőn az ezredéves kiállításra vonatkozólag megjegyzi, hogy annak „tanulsága büszke önérzettel tölthet el bennünket a múltért és bizalommal a jövőért", konstatálja, hogy bár a tanítás segédeszközei között nem az utolsó helyet foglalják el a történeti képek, térképek, szobrok és régiségek, „melyek a históriának, a vitae magistranak és egyik fődisciplinajának: a gymnasiumi oktatás középpontját képező classicus tanulmányok minden oldalú megvilágítására szolgálnak ..." mégis „mikor e nagyhangú czím alatt — Philologiai múzeum szerényen meghúzódó néhány szekrényben és állványon elhelyezett tárgyakat megtekintette, lehangolta a várakozásában való csalódás, lehangolta a rideg valónak a látása, a hiányok konstatálása; és az elégedetlenség okozta lehangoltság érzete alól még kevésbbé sikerült szabadulnia akkor, a mikor elgondolta, hogy mi minden lehetne kiállítva és mi van valósággal." Szerinte is a „túlnyomó részben egy síkon ábrázolt" segédeszközök helyett természetes nagyságban előállított tárgyak vagy élethűen utánzott egyének kívánatosak. Állításának legközelebb eső bizonyítékául felhozza 1 Észrevételek a phil. oktatáshoz. Trsztenai kir. kath. gvmn. Értesítő. 1890—91. tanév. 2 0. K. T. Kl. XXX. évf. 11. sz.