Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899
59' Végre az első évi beszerzésről számol be, melyben a legszükségesebb dolgok meg vannak. Múzeumunk tervszerű tovább fejlesztésében, úgy mond, egyébként már a praxis és az együttes munkásság lesz az irányadó. E czélból vezettünk már ez év elejétől fogva „használati napló-"t, a mely a szintén közkézen forgó „kívánság könyv"-vel alapjául fog szolgálni későbbi eljárásunknak. Ezekből hiszszük idővel megalkothatni a nyelvi oktatásbeli reáliákra vonatkozó traditionális kánont. A már említettem Értesítőben (29—34. 1.) három szempont szerint sorolja fel az általa ismert szemléltető eszközöket, más és más jellel látván el, a) az alapvető tárgyakat, b) a másodsorban ajánlható és c) a kaposvári philologiai múzeumban is meglevő tárgyakat. Azután elég részletesen és méretek szerint is ismerteti az egyes szereket; felsorol hazai és külföldi czégeket, vállalatokat stb., a hol a szükséges eszközök többé-kevésbbé jutányos áron megrendelhetők. Az osztályozás rendszerében négy főcsoportot különböztet meg: A) Sxobrok és hasonlók; B) Képek és képeskönyvek; C) Térképek és D) Régiségek. - A csoportosítást illetőleg emez eljárást ez ideig legmegfelelőbbnek találván, e sorok írója is hasonlóképen járt el, kivévén a pénznemeket. Az e nemű szerzemények és adományok a kegyesrendi társház könyvtárában elhelyezett gazdag numismatikai gyűjteményhez csatoltatnak, mely bemutatás avagy ismertetés végett minden szaktanárnak bármikor rendelkezésére áll. A képeket és képeskönyveket illetőleg igen ügyes szerkezetű üveges kereteket mutat be háromféle nagyságban, melyek a beszerzésre melegen ajánlhatók. A képeskönyvek könnyebb kezelhetés végett kötetlenül szerzendők meg. A szoros értelemben vett térképeken kívül melegen ajánlja, hogy egyegy tehetségesebb tanulóval, kellő vezetés mellett, szerkesztessünk olyan nagyobb szabású rajzokat is, melyek az auctorok illető helyeit magoknak az auctoroknak nyelvén magyarázzák meg. Több ilyen rajzot ismertet, melyeknek hasznát és fontosságát tapasztalásból tudja. Arra nézve, hogy a kérdéses ügyben hangoztatott eszmék, a kilenczvenes években már a legmagasabb helyen is megfelelő méltánylásban részesültek, elég hivatkoznom Csáky gr. ministernek 1892. évi február 27-én 6664. sz. a. kelt rendeletére, melyet a görög s római írók olvastatásánál és a történet tanításánál szükséges szemléltető eszközök tárgyában adott ki. 1 1 A rendelet szószerinti szövege a következő : Az 1889. évi szeptember 25-én 40,32íj. sz. a. kelt intézvényemmel felhívtam hazai középiskoláink figyelmét arra, hogy a szemléltetést ne csak a természettudományok tanításánál, hanem az irodalmi és történeti tanításnál is mentől gyakrabban igénybe vegyék s e végből történeti és philologiai gyűjtemények alapítását tegyék gondoskodásuk tárgyává. Bár e felhívásomnak sok helyütt, különösen a rendelkezésem alatt álló középiskolákban már volt is foganatja, mégis mindenütt érezhető volt oly útmutatás hiánya, melynek fonalán az idetartozó beszerzéseket tervszerűen lehessen eszközölni. linnélfogva az országos közoktatási tanácscsal a tanári testületek számára útmu-