Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

57 Mindjárt az elején kijelenti, hogy tanítói praxisa óta szeretettel ápolgatja az ügyet és sokat vár megfejtésétől. A kivánt feladatot az adott körülmények között, nagyon természetesen, ő is csak a jelenlegi tanterv keretén belül igyekszik megvalósítani, ragaszkodva annak szemelvényekben feltüntetett idevonatkozó soraihoz, melv a nyelv és irodalmi szemponton felül .,a classicus népek életének és világnézletének ismeretét" tűzi ki, „a mennyiben a gymnasiumban tárgyalt irodalmi müvek olvasásából meríthető..." „Az olvasmány feldogozásában különben semmit sem szabad elmulasztani, a mi iránta az érdekeltséget emelheti és nemesítheti" . . . „csak ha •egészen bele tudja vezetni a tanár növendékeit az író gondolkodásába . . . akkor lesz az irodalmi tanítás egyszersmind a történeti belátásnak és az aesthetikai Ízlésnek is nevelő iskolája." Az itt kifejezett óhajok teljesülhetését „az igazi tanító egyénisége" mellett csakis a szemléltetésben keresi és találja meg. Ezután hosszasabban szól „a szemléltetés voltáról", annak mikéntjét mutatja be, a mint azt saját eljárási módjában alkalmazta.

1 zatát, az úgynevezett szemvakság kérdését, a polychromiát s jellemzi egyúttal e görög •szoborművek psychéjét. A dolgozat nem nagy igényekkel készült, valótlan adatokat nem tartalmaz és a tárgy szeretetéről tanúskodik." b) „A classicusok és a reáliák, az ókori képes atlasz." A kaposvári tanári kör 1887. febr. l.'J-iki gyűlésén tartott felolvasás, melyben első sorban a reáliák feldolgozási módjáról szól, melynek anyagát a vallási-, állami- és magánrégiségek, továbbá egyes főbb történelmi mozzanatokat feltüntető szemléltetési eszközök képezik. Azután a rajzoktatás emelését sürgeti, főkép rendkívüli rajztanítással a felsőbb osztályokban. Végre az atlasz kérdéséről szólva, tízféle képes gyűjteményt ismertet, melyek közül azonban egyet sem tart teljesen kielégítőnek, miért is egy teljesen kielégítő ilynemű atlasz szerkesztését sürgeti, c) „Classica philologiai szemléltető eszközök." Kaposvári m. kir. állami Értesítő. 1889. Ez a kérdéses múzeum ügyére vonatkozó bibliographián kívül fel is sorolja a nézete szerint legszükségesebb •szemléltető eszközöket „kiváló tekintettel a gyűjtemények alapvető tárgyaira." Erről, valamint a fentebb megnevezett czikkeiről is rövidebb ismertetés olvasható Pozder Károly dr. tollából az Egyet. Phil. Közlöny XIV. évfolyamának 432. és 433. lapjain. 1 Nagyon aprólékosnak találván ez eljárási módot, különösen az I. osztályban, csak rövidebb kivonatban közlünk egy-egy részt. Pl. Vesta képénél így indítja meg az eljárást: „Megkérdjük, mit látnak a képen: áll-e vagy ül? hogy van ruházkodva ? mi van a fején V (fátyol), milyen az arcza ? körülbelül mit fejez ki ? komoly-e vagy víg ?" stb. Minthogy a fiúk azt olvasták, hogy Vesta a házi tűzhely istennője, így folytatja a kérdést: „vájjon hol állhatott a családi tűzhely ez istenasszonyának a képe ?" Erre egy Langl-féle képen bemutatja a római ház belsejét, mellőzve természetesen az aprólékos részletezést . . . Hasonlóképen bánt el Minerva képével . . . Róma városára kerülvén a sor, eljárása a következő : „Hadd lássa most a gyermek az istenek (második) hazáját, a szövegben (e mondat alapján : Roma erat domina terrarum) említett régi Rómát, melyet a Falke-féle kép hatásos restauratióban mutatott meg . . . majd a város hatalmának egyik magyarázatát a gyermek a megfelelő hangulatot keltő képből a város óriási kiterjedtségében találta meg. Leolvastuk tehát a képről Róma terjedelmének nagyságát (összehasonlítottuk Kaposvárral), vidékének alakulását (ismét hasonlítással), a keresztül futó folyót, a közepén kimagasló dombot pompás épületeivel (a neveket az olvasmány későbbi alkalmaira hagyva föl) stb."